Országos kassza a drága terápiáknak

Bár egyelőre bizonytalan az egészségpénztári törvény jövője, változatlanul zajlanak a különböző háttérmunkálatok.

Ennek keretében egymás után születnek elképzelések az Országos Kockázatközösségi Alapból (OKA) fizetendő ellátások körére. Mint a Weborvos korábban már megírta, ebből a keretből az igen drága implantátumokat, gyógyszereket valamint orvosi beavatkozásokat finanszíroznák. Vagyis ide tartoznának azok az ellátások, amelyeket az egyes pénztárak kockázatközössége nem tudná megfelelő pénzügyi biztonsággal garantálni, de azok is, amelyeket az állam saját feladatai között tartana. Az OKA létrehozása mellett szól továbbá, hogy mindenképp megakadályozandó a betegek alulkezelése, illetve kiválogatása.

A lapunk által korábban közölt listához képest bővülni látszik az e körbe ellátandó betegségek száma. Míg első nekifutásra csak az alig két tucat beteget érintő Fabry-kór valóban igen drága, élethossziglan tartó gyógyszeres terápiáját sorolták az OKA-hoz, a legújabb elképzelések szerint további ritka betegségek tartoznának ide. Ilyen például a Gaucher-, a Wilson- illetve a Pompe-kór, valamint az úgynevezett MPS I és a PKU. (A Pompe-kór genetikai hiba miatt öröklődő, sejten belüli anyagcserezavar, az MPS I. öröklődő enzimhiány, a PKU ugyancsak öröklődő anyagcserezavar, a Gaucher-kór az elöregedett sejtek lebontásában közreműködő enzim hiánya, míg a Wilson-kór a rézkiválasztás zavara.) A felsorolt ritka betegségek a lapunk birtokába került anyag szerint mindössze 176 biztosítottat érintenek, akiknek kezelése igen drága, ám kiválóan tervezhető. Döntésre vár ugyanakkor, hogy e központi keretből finanszírozzák-e a HIV-AIDS fertőzöttek, illetve betegek, valamint a vérzékenyek gyógyszereit.

Az OKA körébe tartozna a vese-, szív, máj- és hasnyálmirig átültetés mellett az egy- és kétoldali tüdőátültetés, a kombinált hasnyálmirigy- és veseátültetés, valamint a különféle csontvelőátültetések, akárcsak a szervkivétel és a donor jelentés finanszírozása. Központi kasszából fizetnék emellett a PET-CT vizsgálatokat.

Az Országos Kockázatközösségi Alapból történő finanszírozás ugyanakkor nem jelenti az egyes pénztárak száz százalékos pénzügyi távolságtartását. A fenti, nagyértékű ellátást igénylő betegek ellátásának 10-20 százalék közötti részét ugyanis nekik kellene fizetniük. A javaslat szerint ez a mérték 15 százalék lenne.

 Döntésre szorul azonban, hogy mi történjék akkor, ha az OKA kasszájából a rendelkezésre álló pénzügyi keretnél többet költenek, tehát deficitessé válik az alap, illetve, ha többlettel zárja az évet. A tervek szerint egyébként az OKA-ba sorolt ellátásokat évente vizsgálnák felül, tartalmának módosítására a Díjtétel Bizottság tenne javaslatot. A szakértők javaslata szerint az alap terhére igénybe vehető ellátásokat kizárólag a megfelelő, s meghatározott személyi valamint tárgyi feltételekkel rendelkező szolgáltatók végezhetnék.