Parlamenti vita a népszavazás után

Szakmai párbeszédet kezdeményez az egészségügyi miniszter a kárenyhítés mikéntjéről.

Szakmai párbeszédet kezdeményez az egészségügyi miniszter a népszavazás eredménye következtében kialakult károk enyhítésére. Horváth Ágnes erről kedden beszélt az Országgyűlésben, a népszavazáson hozott döntések végrehajtását célzó kormányzati és fideszes törvényjavaslat együttes általános és részletes vitájának kezdetén.

Horváth Ágnes kiemelte: az orvosszakmával arról egyeztetetne, hogyan és mikortól töröljék el a házi gyermekorvosok, a gyermekszakrendelők, a gyermekkórházak kompenzációját. Hozzátette: egy másik párbeszéd keretében meg kell vitatni, mi legyen azokkal, akiknek a vizitdíj kapcsán szociális kompenzációban részesültek. Mint mondta, ez nagyjából kétmillió embert érint.

Emlékeztetett arra, hogy a 2007. február 14-i állapotot tervezik visszaállítani, de a nyugdíjszerű ellátásnál nem veszik vissza a kompenzációt. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a munkanélküli ellátásban részesülőknél nem biztos, hogy indokolt meghagyni a kompenzációt.

Az egészségügyi miniszter szintén szakmai párbeszédet kezdeményez arról, hogy a társadalombiztosítás keretei között miként tudják enyhíteni a károkat. A tárcavezető úgy látja, nem lesz könnyű dolguk, mert meg kell találni a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetésnek következtében felszabadult 40 milliárd forint kiesésének enyhítésének, majd ezt követően a 20 milliárd forintnyi plusz bevételnél legalább egy minimális kármentést próbálnak elérni.

Horváth Ágnes közölte: a népszavazás nagyon nehéz helyzetet teremtett az egészségügyben, amiért nem a szavazók, hanem a voksolást kezdeményező pártok a felelősek. Mint mondta, kétszeresen is, egyrészt mert "olyan népszavazást kezdeményeztek, amelyet csak megnyerni lehet, másrészt nem mondták meg, milyen módon pótolnák az egészségügyből kieső bevételt".

Varga Mihály: a Fidesznek van javaslata

A Fidesz világos és egyértelmű megoldást javasol a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlése miatt kieső bevételek pótlására, a kérdés csak az, hogy a kormány akarja-e kezelni a referendum után kialakult helyzetet - mondta Varga Mihály, a Fidesz alelnöke kedden az Országgyűlésben, a népszavazáson hozott döntések végrehajtását célzó kormányzati és fideszes törvényjavaslat együttes általános és részletes vitájának kezdetén.

Mint mondta, a Fidesz a 2008-as költségvetésben 15,8 milliárd forintos átcsoportosítást javasol, elsősorban olyan kiadásokból, amelyeket a párt már tavaly is indokolatlannak tartott, míg 2009-től a játékadóból befolyó mintegy 41 milliárd forintot fordítanák oktatási és egészségügyi fejlesztésekre.

Nem új pénzt talált az ellenzék

Az MSZP vezérszónoka szerint a párt nemcsak tudomásul veszi a népszavazás eredményét, hanem érti is az emberek szavát.
Lendvai Ildikó, az MSZP vezérszónoka úgy fogalmazott: a kormánynak az a dolga, hogy végrehajtsa a szavazók többségének akaratát. Hozzátette: a kormánynak ugyanakkor az is dolga, hogy megnézze, működőképes-e az egészségügy és a felsőoktatás.

A frakcióvezető kiemelte, hogy a kormány az eddiginél több egyeztetést szeretne az egészségügyben és a felsőoktatásban dolgozókkal. Azonban nincs az a társadalmi párbeszéd, ami önmagában több pénzt teremtene - tette hozzá. Lendvai Ildikó szerint a kieső pénzek pótlása csakis a már létező pénzek átcsoportosításával lehetséges, nem lehet forrásokat másoktól elvenni a népszavazás döntése következtében.
Mint elhangzott, a kormány továbbra is járulékalapú egészségügyben gondolkodik, és azokból a járulékokból kell gazdálkodni, amelyek befolytak. Lendvai Ildikó kitért arra, hogy a kormány a népszavazás eredménye miatt nem akarja csökkenteni a minimál nyugdíjak összegét. Emlékeztetett arra, hogy a vizitdíj bevezetésekor másfajta kompenzációk is voltak, ez az összeg áll rendelkezésre, hogy a kieső pénzeket pótolja a kormány.
A szocialista vezérszónok szerint a Fidesz nem gondolhatja komolyan, hogy a tájékoztatásból kellene a kormánynak pénzt elvenni. A Fidesz azon javaslatára, hogy a játékadóból befolyó összeget fordítsa a kormány az oktatási és egészségügyi fejlesztésekre, Lendvai Ildikó azt mondta, ez az összeg eddig is szerepelt a költségvetésben, tehát nem új pénzt talált az ellenzék.

A kormány meg akarja büntetni a népet

Mikola István (Fidesz) megjegyezte: izgatottság és feszültség volt Lendvai Ildikó szavaiban, "mintha nem tudná feldolgozni a népszavazás eredményét". Szerinte a kormánypártok sértettek a népszavazás eredménye miatt, pedig - tette hozzá - a kormány egyértelműen meg akarja büntetni a népet.
"A nép nem mondott kevesebbet, mint azt, hogy állj meg, ne tovább!" - fogalmazott az ellenzéki képviselő. Szerinte a kormány tovább akarja folytatni azt az "ámokfutást", amit elkezdett. Horváth Ágnes egészségügyi miniszterhez intézve szavait a Fidesz vezérszónoka azt mondta, a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal egyetlen ülésére sem jött el, hogy egyeztessen az ottlevőkkel.

Az ellenzéknek is viselnie kell a döntés súlyát

Kóka János (SZDSZ) közölte, hogy a népakarat tisztelete mellett is ki kell jelenteniük, hogy nem értenek egyet a többség döntésével. Mint mondta, azokkal értenek egyet, akik nemmel szavaztak, és valóban szeretnének a korrupció ellen küzdeni, mert véleményük szerint a hálapénz a korrupció maga.

A frakcióvezető szerint az egészségügy végre ki tudott volna törni a több évtizedes csapdából, és lehetőség lett volna rá, hogy legalább egyetlen magyar egyetem bekerüljön a világ 300 legjobb intézménye közé. Hozzátette, hogy nem szeretnék késleltetni a választók akaratának megvalósulását, ezért támogatják azt a koalíciós indítványt, amely a díjak bevezetése előtti állapot visszaállítására törekszik.

A pártelnök szerint a népszavazáson az orvosok, a kórházak, a betegek, a diákok és az egyetemi tanárok vesztettek, de a referendumnak van egy nagy nyertese, Kádár János. Kóka János szerint ugyanis az utóbbi időben az ellenzéki pártok az ő útmutatása alapján állították össze politikájukat.

A liberális párt elnöke közölte, hogy ha a kérdések nem a költségvetésről szóltak, akkor nem lehet a kiesett összeget pótolni, mert ez lenne a "két lábon járó alkotmányellenesség". Hozzátette, hogy hiába nyertek az igenek, az ellenzéknek is viselnie kell a döntések súlyát.

A kormánypártok nem értik az üzenetet

Nagy Kálmán, a KDNP vezérszónoka azt a következtetést vonta le az elhangzottakból, hogy a kormánypártok nem értik a népszavazás üzenetét. A képviselő szerint a referendum során a gazdagok és a szegények, illetve a fiatalok és az öregek szolidárisak akartak maradni egymáshoz.

A politikus megemlítette, hogy azokban az országokban, amelyekben vizsgálták, hogy hány beteg nem fordul orvoshoz a vizitdíj miatt, ezeknek az embereknek az aránya elérte az 53 százalékot.

Országgyűlési kötelezettség

Csáky András, az MDF első vezérszónoka arról beszélt, hogy nem a konkrét kérdésekről, hanem a kormányzati teljesítményről döntöttek a szavazók vasárnap.

A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy ha a parlament eltörli a vizitdíjat, a kórházi napidíjat és a tandíjat, az Országgyűlésnek ezzel kötelezettsége is keletkezik. A képviselő szerint ugyanis az idei évben az egészségügyben és az oktatásban is számolnak ezekkel a bevételi forrásokkal.

A szintén az MDF nevében felszólaló Almássy Kornél azt mondta, hogy örülnek a tandíj eltörlésének. A politikus szerint pártja a korszerű oktatáspolitika részeként el tudja képzelni a tandíjat, ha az a felsőoktatás teljes reformja mellett történik, de nem abban a formában, ahogy a kormány bevezette.