Patikát mindenhova! | Weborvos

Utcára nyithatnak a ma még zártforgalmú kórházi patikák, s több köztestületre osztódhat a ma még egységes gyógyszerészkamara.

Az is elhangzott, hogy nem egységes a gyógyszerészek kamarája, s a különböző csoportok érdekérvényesítésére megfelelő megoldást kell találni. Többek között ezt szolgálná a jövő évre elkészülő új patikatörvény is. Takács Gézáné árnyaltabban fogalmazott. Szerinte kétféle változat lehetséges: vagy külön szervezetet alakítanának, vagy a tényleges létszámaránytól függetlenül – a legtöbb patikus közforgalmú patikában dolgozik, számuk több ezerre tehető, míg a kórházi gyógyszerészek alig félezren vannak – a közforgalomban dolgozó kollegákkal egyenlő arányú képviseletet kapnának a köztestületben.

Egy az augusztus elsejei gyógyszeráremelést firtató kérdésre Molnár Lajos elmondta, a vény nélkül kapható készítmények árát a gyártók a Magyar Gyógyszerész Kamarával közösen alakítják ki, arra a minisztériumnak semmiféle hatása nincs.

A minisztert valószínűleg félretájékoztatták, mert a gyógyszerészkamarának nincs ármegállapító joga, azzal kizárólag a gyártók rendelkeznek. Az MGYK feladata – melyet néhány éve, kéretlenül, a szaktárca telepített a köztestülethez – kizárólag az új árak közzétételére korlátozódik – tudtuk meg Hávelné Szatmári Katalintól. Az MGYK elnöke azt is elmondta, kamarán belül ismert a kórházi gyógyszerészek problémája, arról az elmúlt években sokféle fórumon – elnökségi üléseken, legutóbb az országos küldött-közgyűlésen – tárgyaltak. A helyzet megoldását az késlelteti, hogy a tagozat eddig még nem tett le az asztalra egy olyan javaslatot, amely mögött a kórházi gyógyszerészek egységesen felsorakoztak volna.

A vényforgalmat lebonyolító, zártforgalmú kórházi gyógyszertáraknak jelenleg még a számuk is bizonytalan. Attól függ ugyanis, hogy kórházanként, vagy kórházi telephelyenként veszik számításba őket. Létezik olyan kórház, amely több telephelyén is működtet utcára nyitott, „zártforgalmú" részleget. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) évkönyve szerint 2004-ben 57 intézményi patika működött, amelyek száma mára meghaladta a 60-at. S nem sikertelenül. A beváltott receptek száma 24 százalékkal nőtt – a közforgalmú patikákban csak 1-2 százalékkal -, ami szakértők szerint olyan nagymértékű átrendeződésre utal, amely nem magyarázható pusztán a járóbeteg forgalom növekedésével.

A szakértők arra tippelnek – s ezt különféle számításokkal is bizonyítják -, hogy az egyre rosszabb pénzügyi körülmények között működni kénytelen kórházak, az egy-egy eset ellátásánál felszámolható hbcs-ben szereplő gyógyszerköltség egy részét egy másik finanszírozási csatornába helyezik. Magyarán: részben a járóbetegek ellátására szolgáló, évről évre túlköltött gyógyszerkasszából finanszírozzák a kórházi kezeltek gyógyszerköltségeit.

Korábban már az Állami Számvevőszék, s a Pénzügyminisztérium is figyelmeztetett arra, hogy valami nincs rendben az úgynevezett zártforgalmú részlegek körül. S ezt bizonyítja az a tény is, hogy bár az egészségbiztosító 2004-ben vizsgálta e részlegeket, az adatok között olyan ellentmondásokat talált, amelyek miatt lényegében félbehagyták az ellenőrzés értékelését.