Pénzt ''csak úgy'' nem adnak | Weborvos

Közel negyvenmilliárdos a kórházak lejárt adóssága, a konszolidáció módszereit most dolgozzák ki – egy biztos: nem lesz egyszerű adósságfizetés.

A kórházi adósság nagyságát immár „hivatalosan" is nevesítették: negyvenmilliárdhoz közelít a lejárt adósságállomány, azonban gyors segítség pénz formájában továbbra sem érkezik a kórházak megsegítésére, a sokszereplős egyeztetések a konszolidációra vonatkozóan pedig várhatóan egy-két hónap múlva hozhatnak szárba szökkenő eredményt – derült ki a szaktárcánál rendezett keddi sajtóbeszélgetésen.

Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság a kórházak adósságállományának felmérésével kapcsolatos újabb egyeztetést szervezett augusztus 17-én az érintett szakmai szervezetekkel, s a tárgyalások befejezése után Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár sajtóbeszélgetésen ismertette „munkafolyamat" eddigi eredményeit.

Az egyeztetésen részt vett a Magyar Kórházszövetség képviselője, Velkey György, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület képviselője, Csiba Gábor, az Egyetemi Klinikák Szövetsége képviselője, Stubnya Gusztáv, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete képviselője, Hegedűs Iván és a Medicina 2000 képviselője, Varga Imre. Mint kiderült, azért ezzel az öt partnerrel folynak az egyeztetések, mert korábban is ők képviselték az ágazatot a fenntarthatósággal kapcsolatos tárgyalásokon.

Nemcsak a menedzsment lehet a hibás

Túlzottan nagy a szórás az egyes intézmények adósságállománya között, hívta fel a figyelmet Szócska Miklós, amiből az egyeztetésen arra következtettek, hogy az adósságteher nagysága nemcsak hibás menedzselésre utal, hanem a rendszer aránytalanságaiból is fakad.

Öt alapvető ok juttatta ebbe a helyzetbe az intézményeket: az ágazatból történő nagymértékű pénzkivonás és korábbi aránytalan, informális pénzosztás, finanszírozási módszertani és jogi problematikák, strukturális anomáliák (kiemelve a stratégia nélküli, szükségleteket figyelmen kívül hagyó fejlesztéseket) és bizonyos esetekben gazdasági és menedzsmenti hiányosságok.

Szócska Miklós ez utóbbi kapcsán nem rejtette véka alá, hogy ahol menedzsmenti hibát fedeznek fel, ott beavatkoznak az irányításba és felügyeletet gyakorolnak az intézményvezetés felett.

Mennyi az annyi?

A teljes adósságállomány meghatározására - sajtóhírek szerint 71,5 milliárd forint - nem vállalkoztak: a válaszadásra az államtitkár által felkért Csiba Gábor kifejtette a teljes összeg nem tekinthető adósságnak, hiszen a nem lejárt adósságnak van fedezete, így a tárgyalások alapja csak a 40 milliárd forint.

Az lejárt adósság összetételéről egyelőre nincs információjuk: mint Velkey György elmondta, egyelőre egy globális számot ismernek, ami egy az adathalmaz eredménye, így ennek további lebontása adhat választ az adósság elemeire.

A 176 intézménytől beérkezett adatokból az is kiviláglik, hogy nagyjából negyven intézménynek nincs lejárt szállítói állománya.

A konszolidáció nem egyenlő az adósságkifizetéssel

Az adatok értékelése után közösen kívánják kidolgozni a konszolidáció eszközeit, módszertanát újabb egyeztetések során, hangsúlyozta Szócska Miklós. A konszolidáció része lehet például a lejárt adósság faktorálása, ahogy felvetődött már a megbeszéléseken.

Egyértelműen kiderült, hogy "tőkeinjekciót" nem kaphatnak a kórházak addig, amíg – Szócska Miklós szavaival élve – stratégiai rendszerkonszolidáció nem valósul meg. Ez mind az öt szervezet igénye is, tette hozzá. A tárgyaló felek ugyanis egyetértettek abban, hogy az konszolidáció nem lehet egy egyszerű adósságkifizetés, hanem a hatékonyság javulását kell eredményeznie.

Csiba Gábor szerint "csak úgy adni" helytelen megoldás lenne, míg Velkey György úgy vélte, nem adósságalapú, hanem teljesítmény és egyéb elveket tartalmazó konszolidáció válhat valóra,  de forrásra mindenképpen szükség van, hangsúlyozta.

Kontrolling minden szinten

Tervezik a járóbeteg-ellátásban is a rendszeres felmérést, derült ki az államtitkár tájékoztatásából. Ennek kapcsán Varga Imre többek között elmondta: komplex feladat a kórházaktól átvenni az ambulante ellátható eseteket, az egynapos klinikumokat, hiszen sok esetben még a jogszabályi feltételek hiányoznak ehhez (például nappali kórház). A feladatok átvételét azonban csakis a finanszírozás társulásával tartja elképzelhetőnek.

A részt vevő felek megállapodtak abban Szócska Miklós tájékoztatása szerint, hogy a felmérés kisebb módosításokkal hosszú távú adósságkövetésre alkalmas, a felmérést negyedévente meg kívánják ismételni, hosszú távon ágazati kontrollingrendszert létrehozva. A most kapott adatok elemzését, érteklését pedig tovább folytatják.