Reformcsoszogás három lépcsőben? | Weborvos

Június 1-jétől módosulhat a háziorvosi praxisok finanszírozása – kérdés, a vizitdíj pótlására elég-e a csomag.

Három lépcsőben lehetne bevezetni az alap- és járóbeteg szakellátás finanszírozását, struktúráját módosító csomagot – mondta el az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának ülésén az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója. Székely Tamás – aki miniszterelnöki megbízottként tárgyalt a szakmai érdekképviseletekkel – kijelentette: a cél, hogy hosszabb távú koncepcióban vázolják fel a két érintett ellátási forma jövőjét, amelyre az egyeztetések során készített anyag a későbbiekben megfelelő lehet.

A megbeszélések szellemében már biztosan új finanszírozási formával tömik majd be a vizitdíj megszűnése miatt keletkezett lék egy szeletét. A szakmai érdekképviseleti szervekkel kötött megállapodás értelmében a jogosultságellenőrzés (ami eddig a háziorvos kötelessége volt) a későbbiekben díjazott tevékenységgé válik: értéke 50 forint betegenként. Székely Tamás hozzátette: ezt a háziorvosokon kívül ki kellene terjeszteni a fogorvosi ellátásra is.

A praxisfinanszírozást módosító lépéseket (legalábbis az alapellátásban) három lépcsőben vezetnék be. 2008. június 1-jétől felülvizsgálnák a szakmai szorzókat és megemelnék azokat. Így a több szakvizsgával rendelkező háziorvosok magasabb finanszírozási összegből gazdálkodhatnának. Ekkorra felülvizsgálnák a degresszió kérdéskörét is, vagyis egyes esetekben növekedhetne az adott praxishoz tartozó betegszám. A kiemelt támogatású gyógyszerek esetében pedig (azoknál a betegeknél, ahol nem várható javulás az állapotban) a vényfelírás lehetősége visszatérne a szakorvosoktól a háziorvosok tevékenységi körébe.

A következő lépcső szeptember, vagy október 1-jén következne el. Ekkorra vizsgálnák felül a háziorvosok jelentési kötelezettségét, hiszen ma összesen hat helyre tartoznak jelenteni. A terv szerint ekkortól csak az OEP felé tartoznának ilyen kötelezettséggel és a Pénztár továbbítaná más szervekhez a jelentéseket.

2009. január elsejétől olyan változtatásokra kerülne sor, amelyeknek már költségvetési vonzatai is vannak. Úgynevezett praxisalapot hoznának létre, amely hitellehetőséget biztosítana a praxisvásárláshoz. Támogatnák a háziorvosi rezidensképzést, valamint a hátrányos helyzetű praxisokat. Ezek részei lennének egy addig kidolgozandó átfogó támogatási rendszernek.

Székely Tamás a járóbeteg szakellátás problémaköréről kifejtette: ott bonyolultabb a helyzet, hiszen mind strukturális, mind finanszírozási változások szükségesek, ehhez viszont törvényt kell módosítani. Véleménye szerint mindenképpen szükség lenne a tvk (teljesítményvolumen-korlát) újragondolására, hiszen azt az intézmények nem tudják kihasználni, viszont várólistákat generál. Újra kellene definiálni a szakambulanciát és a szakrendelést, valamint szükség volna szabadfoglalkozású orvosi státusz bevezetésére.

Az Egészségügyi Bizottság tagjai a tervek más-más fejezetét illették kritikával. Béki Gabriella (SZDSZ) felvetette: a különböző intézkedések után az anyagban zárójelbe téve az a megjegyzés szerepel, hogy forrásigényes – de vajon készült-e felmérés, hogy ez pontosan mit jelent?

Garai István (MSZP) dicsérte a terveket, hiszen szerinte legalább végre valahol kimondják, hogy az egészségügyi rendszer átalakítása bizony pénzbe kerül.

Pesti Imre (Fidesz) hozzászólásában azt mondta: örül a szemléletváltásnak, nevezetesen, hogy a jogosultság elmulasztását a jövőben nem büntetnék, hanem a tevékenységet jutalmaznák, ám a betegenkénti 50 forint édeskevés a korábban vizitdíjból származó bevételek pótlására.

A bizottsági ülésen a többi között elhangzott az is, hogy 29-30-a táján kerülhet sor az egészségügyi miniszter-jelölt meghallgatására. A bizottság alelnöke, Mikola István (Fidesz) kérdésére, miszerint ki lesz az illető, az elnök, Kökény Mihály (MSZP) kijelentette: fogalma sincs róla, a jelölés a miniszterelnök feladata.