Remélik, komolyan veszik a javaslatokat

Szeptemberre választ adnak a szakmai felvetésekre és az eddiginél több jogosítványt is kaphat a Nemzeti Egészségügyi Tanács - ígérte Réthelyi.

Valami megindult - ezzel summázta a Nemzeti Egészségügyi Tanács (NET) elnöke a mai, a kormányváltás utáni első ülésükön történteket. Dr. Papp Zoltán professzor elmondta, hogy a délelőttöt Réthelyi Miklós miniszterrel és stábjával, továbbá az alap-, a járó-, és a fekvőbeteg ellátás prominens képviselőivel, a különböző szakmai szervezetek, kamarák elsőszámú vezetőivel, továbbá a betegszervezetek érdekképviselőivel töltötték, s együtt beszélték át az utóbbi esztendőkben történteket. Pontosabban a nem történteket, azokat a hiátusokat, amiket a NET, mint az aktuálpolitikától független, önálló tanácsadó testület 1997 óta megoldási javaslatként készített az egészségügy irányítóinak, ám amelyek nem találtak meghallgatásra.

Dr. Gara Imre és Koltai Tünde a Nemzeti Egészségügyi Tanács – az egészségügy parlamentjének – alelnökei abbéli reményüknek adtak hangot, hogy az elkövetkezendő időkben lesz értelme felvetéseiknek.

Sok egyéb között a szakma részéről elhangzott, hogy az egészségügyi ellátás közvetlen hatása a lakosság népegészségügyi mutatóira az utóbbi évtizedekben erőteljesen emelkedett, mára akár a 25%-ot is eléri. A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rosszabb, mint az elvárható lenne az egészségügy GDP-ből való részesedéséből, vagy akár az egy főre jutó egészségügyi kiadásokból fakadóan. Ebben például biztosan szerepet játszanak – főleg az elkerülhető halálozásoknál – az ellátórendszer anomáliái.

Ugyanakkor a hozzászólók abbéli reményüknek és meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználásával az ellátórendszer átalakításával a változás elérhető.

A jelen helyzet: az ellátórendszer minden eleme olyan súlyos problémáktól terhes, hogy csak komplex átalakítástól várható bármiféle eredmény.

Az egészségügyi ellátórendszer szolgáltatói oldalának legfontosabb strukturális hibája a túldimenzionált aktív fekvőbeteg kapacitások, az egyenlőtlen elosztás, a fragmentált szerkezet, továbbá egyes elemek harmonizált kapcsolatrendszerének a hiánya. A rendelkezésre álló erőforrások közül a működési források alulfinanszírozottakká lettek, az intézmények minden szintjén folyamatos adósság halmozódott fel, hiányzik a humán erőforrás, de nincs is elfogadott ágazati humán erőforrás stratégia.

Megmagyarázhatatlannak nevezték, hogy a 2006. évi CXXXI(I. törvény végrehajtása során, majd módosítását követően a strukturális problémákból semmi nem oldódott meg. A megmaradt intézményrendszer egyes elemei sem horizontálisan, sem vertikálisan nem kapcsolódnak egységes rendszerré. Az alapellátás szintjén maximum az ügyelet, vagy a helyettesítés kényszere ad horizontális kapcsolatot, a járó-, illetve a fekvőbeteg ellátás szintjén ezek már nem léteznek.

Vertikálisan az alapellátás orvosa gyakorlatilag független a járó beteg szakellátástól, a kórházaktól, sem szakmai ráutaltság, sem valódi funkcionális kapcsolat nincs közöttük.

A legnagyobb hiány az ellátás szervezőjének a hiánya, azaz a betegek útját, mind egyéni, mind társadalmi szinten senki nem tervezi, irányítja, annak ellenére, hogy ez úgy a beteg, mint a szolgáltató és a finanszírozó érdeke lenne.

Szóltak továbbá a korszerű informatika hiányáról is, ami az ellátórendszer minden elemében erősen csökkenti a hatékonyságot. A taj-szám autorizációtól és elektronikus taj-kártyától a betegút követésen át a telemedicinában rejlő lehetőségeken keresztül számtalan kiaknázatlan lehetőség rejlik. Az ágazati informatikai fejlesztési stratégia ugyan évek óta kész, ám nem vált valóra – olvasható például Dr. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke által készített, és a NET ülésen előterjesztett anyagban.

A kormány képviselőinek mindenesetre hathatós segítségüket ajánlották fel ahhoz, hogy végre az egészséggazdasági szempontok érvényesülhessenek. Ígérték, használható javaslatokkal rukkolnak elő a jövőben is.

Mint a NET elnöke elmondta, a miniszter viszonylag hosszan elidőzött a délelőtti tanácskozásukon, ami arra utal, hogy a szakma által összeállított konstruktív anyagokra, „kívánságlistára" kíváncsiak a csúcstárca vezetői.

A NET vezetői azt is pozitívumnak tartják, hogy nem külön-külön minisztériumban, hanem egy helyen foglalkoznak a jövőben az egészségügy, a szociálpolitika és az oktatásügy kérdéseivel, így egy-egy problémafelvetésnél nem fordulhat majd elő, hogy annak előterjesztőjét „Ez nem hozzánk, a másik tárcához tartozik!" felkiáltással ide-oda küldözgetik, egészen addig, amíg a panasz, az elintézendő felvetés útközben el nem veszik…

A NET elnöke és alelnökei kiemelték, valóban eljött az alapvető szemléletváltás ideje, aminek kivitelezésében a szervezet – ahogy a miniszter is ígérte – akár a jelenleginél több jogosítványt nyerhet.
A mai felvetéseikre, „kívánságlistájukra" választ az illetékesek szeptemberre ígérték.