Rendteremtés a gyógyszerpiacon: csak az állam járt jól

A gyógyszerforgalom megregulázásával csupán az egészségbiztosítás kasszája járt jól.

Nem így a gyártók, a forgalmazók, s a célközönségnek tekintett betegek.

Legalábbis ez derült ki a gyógyszerforgalmazók, s gyártók adatokkal alátámasztott beszámolóiból, amelyek a Világgazdaság immár 15. alkalommal megrendezett konferenciáján hangzottak el.

Nagykereskedelmi áron számolva év végéig 10 százalékos forgalomcsökkenést könyvelhetnek el a nagykereskedők, miközben 15 százalékkal csökkent e kereskedelmi szegment árrés-tömege is, az az összeg, amelyből a cégek tevékenységük egészét finanszírozzák. Eközben egyre több a munkájuk, mivel zsugorodó árrés-tömegük miatt kevésbé készleteznek a gyógyszertárak. A napi gyakorlatban ez azt jelenti, hogy folyamatosan emelkedik a nagykereskedői kiszállítások, s vevői rendelések száma, miközben csökken az egy rendelésre jutó tételszám, illetve az egy tételre – gyógyszerre – eső dobozszám. Ez utóbbi 20 százalékot zuhant az elmúlt hónapokban, közölte a nagykereskedők szövetségének elnöke. Szabó Ferenc adataiból az is kiderült, hogy 3-ról 5 milliárd forintra duzzadt a kifizetetlen gyógyszerek számlája. A kórházak 3,5 milliárddal tartoznak, s egyelőre nem igazán lehet tudni, hogy miből lesznek képesek számláik kiegyenlítésére. Egy év alatt a patikai kintlevőségek is a duplájára emelkedtek. A gyógyszer-kiskereskedelmet illetően meglehetősen borúlátóan nyilatkozott az elnök, aki szerint finanszírozási gondok miatt patikák „bedőlése" várható.

Hasonló képet festett fel az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke is. Az IGYE számításai szerint fogyasztói áron számolva 4 százalékkal mérséklődött az össz-gyógyszerforgalom (dobozszámot tekintve 6 százalékkal), ám ennél lényegesen nagyobb, 11 százalékos csökkenés következett be a támogatott készítményeknél (dobozszámot tekintve ez 17 százalékot tett ki), miközben a forgalom a drágább készítmények irányába tolódott el. 2007 első hét hónapjában – az előző esztendő hasonló időszakához viszonyítva – a betegek 23 százalékkal többet fizettek 17 százalékkal kevesebb doboz gyógyszerért. Az átlagos térítési díj mértéke egyébként a korábbi 71 százalékról 62-re csökkent, miközben ugyanezen időszak alatt 105 készítményt kivettek az ártámogatásban részesülő medicinák sorából, sorolta az egyesület elnöke, Székely Krisztina.

Mi volt a gyógyszer-gazdaságossági törvény célja? Mi a generikus program? Mindezt azért kérdezte a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) alelnöke, mivel az elmúlt hónapokban egyértelműen kiderült: az átállás legnagyobb vesztesei a hazai generikus-gyártók. A kérdés jogosságát az összehasonlító adatok is igazolják: míg Szlovákiában 33, Csehországban 30, Lengyelországban pedig 24 százalékos arányt képviselnek az originális készítmények, nálunk ez 47 százalék – miközben évek óta zajlik egy generikus program. A magyarországi gyártók részaránya értékben 6 százalékkal csökkent, a Richter nyereségének 44, az Egis pedig 50 százalékát veszti el idén.

Gál Péterné azt is megkérdezte, vajon jogos-e a generikusok között versenyt hirdeti, miközben adminisztratív eszközökkel beleavatkoznak a piacba? A hazai gyártók 18 ezer embernek adnak munkát, exportjuk 414 milliárd forint értékű – ez a teljes magyar export 3 százaléka -, évente 50-60 milliárd adót fizetnek be, s az ország K+F befektetésének 38 százalékát – 38 milliárd forintot – ugyanezek a cégek állják – sorolta végül.