Revolverezhetnek a várólistával

Vizitdíj-mentességet kér az egészségügyi dolgozóknak, a várólisták mögött pedig leépítési szándékot lát a szakszervezet.

Képünk illusztráció

- Kétségtelen, hogy az egészségügyi dolgozóktól kieső bevételt más forrásból kellene pótolnia az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, de nem valószínű, hogy a mentesség alkotmányellenes lenne. Gondoljunk a különböző közlekedési vállalatok gyakorlatára, amelyek dolgozóiknak és családjuknak utazási díjmentességet vagy jelentős kedvezményeket adnak – vélekedett a Weborvosnak az alelnök.

Berki Zoltán lapunknak azt is elmondta, hogy a szakszervezetnek a várólisták bevezetésével kapcsolatban vannak aggályaik. Tény, hogy a betegek hajlamosak az év bizonyos szakára halasztani nem sürgős műtéteiket, például sérült térdüket jellemzően ősszel operáltatják meg. A szakaszosan jelentkező nagyobb műtéti igények kielégíthetősége miatt valóban "nem eléggé költséghatékony" más időszakokban is ugyanolyan mértékű egészségügyi kapacitást fenntartani. E szempontból tehát elfogadható a várólisták bevezetése. De ha erre hivatkozva az egészségügyi kapacitásokat szűkítik, akkor joggal sejthet a szakszervezet a várólisták felállítása mögött létszám-leépítési szándékot. Úgy gondolják, hogy a kormányzat mesterséges munkanélküliséget generálhat az orvosok és a szakdolgozók körében, hogy „befogják a szájukat".

- Ebben azonban tévednek. Mert a tapasztalatok szerint ha az egészségügyi dolgozó elmegy, az általában nem is jön vissza – jegyezte meg az alelnök.

Berki Zoltán szerint a kormányzatnak érdemes gondolnia arra is, hogy hatalmas összegbe kerülhet, ha az érintettek bírósághoz fordulnak. Emlékezzünk, hogy már többen nyertek pert az ügyeleti díjak elmaradása miatt és az ügyelet munkaidőként elismerése ügyében. Kevesebb szó esik arról, hogy az intézmények sok esetben nem fizetik ki a veszélyes munkakörben dolgozókat megillető egészségügyi kockázati pótlékot, amit pernyerés esetén három évre visszamenőleg kellene állniuk. Arról nem is beszélve, hogy ha az egészségügyi dolgozók nem vásárolnának saját pénzükből időnként munkaruhát, akkor sokan 30 éves öltözékben járnának, mert a kórházak alig vesznek újat. Ezek mind béradósságnak számítanak, amelyek nagysága összességében meghaladhatja akár a 100 milliárd forintot is.