Salátatörvény: lehet, hogy megtámadják

Ha anonim módon szűrnek, akkor követhetetlen a betegút, ha névvel, az adatvédelmi aggályokat vet fel.

A salátatörvény módosításai érintik az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényt (Eüak.). A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján az OTH (Országos Tisztiorvosi Hivatal) keretében működtetett Országos Szűrési Regiszter (OSZR) csak deperszonalizált egészségügyi adatokat kezel. A deperszonalizáció azt jelenti, hogy az adatot minden olyan tartalomtól mentesen tárolják, illetve dolgozzák fel, kezelik, amely alapján vissza lehetne követni, hogy pontosan melyik természetes személyhez, azaz kihez tartozik, kinek az adata – tájékoztatta lapunkat a szakállamtitkárság.

A deperszonalizáltan tárolt adatok azonban a szervezett, célzott népegészségügyi szűrővizsgálatok szempontjából csak statisztikai feldolgozásra alkalmasak, a szűrővizsgálati eredmények monitorozására, értékelésére nem. Ebből következően a szűrések minőségellenőrzése, illetve költséghatékonyságának mérése sem valósítható meg. Éppen ezért a jogszabály-módosítási javaslat arra irányul, hogy a szűrések során keletkezett adatok személyhez kötött módon kerüljenek az OSZR-hez.

Falus Ferenc, volt tiszti főorvos szerint ugyan felvethet adatvédelmi aggályokat a módosítás, ám ha feloldják, akkor jobban meg lehet ítélni a szűrések hasznát. Ha van lehetőség a betegút követésére a szűréseknél, átláthatóbb és hatékonyabb lesz a rendszer, meg lehet ítélni, hogy érdemes-e egy-egy modellkísérletet kiterjeszteni.

A szűrővizsgálatok eredményeinek monitorozása egyrészt legitim jogalkotói cél; másrészt ez elérhető a személyes adatok sérelme nélkül is: személyazonosításra alkalmatlan módon, például egy véletlenszerűen generált kóddal is nyomon követhetővé válnak az epidemiológiai, szűrési tendenciák – nyilatkozta lapunknak a módosítás kapcsán Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa. A tervezett törvénymódosítás azonban a korábbi túlzott jogkorlátozó javaslatnak felel meg, ugyanis a mostani módosítással szinte teljesen azonos törvénymódosítási javaslatot már tervezett az előző ciklusban az akkori egészségügyi kormányzat.

A TASZ álláspontja szerint a személyes adatok védelmének sérelmével jár, ha a legitim jogalkotói célt a szükséges korlátozáson túli módon valósítja meg a jogalkotó. Jelen esetben a jogalkotó a szükséges adatkezelésen túl terjeszkedik azzal, hogy szűrővizsgálatok eredményeinek monitorozásakor nem anonimizált módon történő kezelését írja elő.

Az egészségügyi személyes adat fokozott védelmet élvez az adatvédelem rendszerén belül, így ezek feletti rendelkezés korlátozásakor különösen óvatosnak kell lennie a jogalkotónak, és az egyébként legitim cél – ellátás hatékonyságának vizsgálata, javítása – megvalósításához a legenyhébb jogkorlátozó eszközt kell választania. Ez jelen esetben nem történt meg. Éppen ezért a TASZ fontolóra veszi a szakasz Alkotmánybíróság előtti megtámadását, tette hozzá Hüttl Tivadar.