Se fogunk, se fogszakorvosunk | Weborvos

Egy főre átlagosan évente kevesebb, mint 2200 forint értékű fogászati kezelés jut, miközben 350 százalékkal nőtt a szájüregi daganatok száma.

Ez utóbbi adattal a 27 európai ország rangsorában sikerült az első helyre felküzdenünk magunkat. A vezető pozíció egyként igaz az egy adott időszak alatt újonnan keletkező esetek gyakoriságára (incidencia), illetve a halálozások számára. S még néhány tény: átlagosan évente egyetlen tubus fogkrémet sem használunk el, s ugyanez igaz a fogkefére is. Többek között ennek tudható be, hogy már a gyermekeknek is hiányzik 4-6 foguk, s a 60 éven felüliek fele fogatlan. A rendelkezésre álló, általában 20 milliárd forint körüli összeggel finanszírozott ellátásból egyetlen emberre évente, átlagosan kevesebb, mint 2200 forint jut, ami legfeljebb egyetlen, sima fogtömés árát fedezné.

Pedig Magyarországon nem kevés a fogorvosok száma, derült ki az Országgyűlés egészségügyi bizottságának mai ülésén. Összesen 5677 fogdoktor dolgozik, kétharmaduk saját, vagy mások által üzemeltetett magánpraxisában. Más kérdés, hogy ugyanakkor mindössze 36 fogágybetegségek kezelésére szakosodott paradontológust, 58 szájsebészt, s mindössze 38 rezidenst tart számon a szakma.

A kép azonban még ennél is rosszabb, mivel gyakorlatilag ketté vált a közvéleményben a komplikált foghúzások elvégzőiként számon tartott szájsebészeti szakma. Ez utóbbiból fejlődött ki az arc- és állcsontsebészet (maxillo-faciális sebészet), amelyet kizárólag általános orvosi diploma, s erre épülő szakképzettség megszerzése után lehet gyakorolni. E szakemberek elsősorban traumatológiai és baleseti sérülések, a szájüreg és az arc jó- illetve rosszindulatú daganatainak kezelését végzik. Számuk a tizet sem éri el, miközben a daganatokat illetően Magyarország vezeti az európai megbetegedési és halálozási listát.

Ráadásul - akárcsak a háziorvosok esetében - a fogorvosok számának rohamos csökkenésére lehet számítani néhány éven belül. Igaz, a hazai fogorvosok abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy nem nekik kell külföldre menniük, hanem házhoz jönnek hozzájuk a külföldi paciensek, ám nagyon sok az idős doktor, miközben kevés a rezidens, a szakképesítés megszerzése pedig komoly anyagi áldozatokat követelne, bár igaz: a várható szakemberhiányra való tekintettel az egészségügyi minisztérium a folyamatosan támogatott kategóriába kívánja helyezni e szakorvosi képesítés finanszírozását. Ezt Kincses Gyula államtitkár közölte, aki egyben azt is elmondta: kapacitás átcsoportosítással visszaállítják az eredeti szájsebészeti ágyak számát Budapesten és Debrecenben. A Molnár Lajos-féle struktúraátalakítás során ugyanis a Semmelweis Egyetem 26 ágyából 6-ot vettek el, míg a Debreceni Egyetemen épp a felére, 20-ról 10-re csökkentették e kórházi ágyak számát.

A szakma már évekkel ezelőtt felvázolta az átalakítás és újraszervezés irányát, derült ki a mai konzultáción. Javasolják például, hogy a komoly beavatkozásokat az országban létrehozandó hét centrumban végezzék. Ezek közül az egyetemi központok adottak, Nyugat-Dunántúlon pedig például Veszprém jöhet szóba. A szakemberek elengedhetetlennek tartják a fogászati népegészségügyi program megfogalmazását, a gyakorlatilag ma már csak imitt-amott - jobbára a helyi önkormányzatok segítségével - működő gyermek- és iskolafogászat, valamint a mára megszűnt prevenciós hálózat újraszervezését, s a fogszabályozás mindenki számára elérhetővé tételét.