Szakorvosképzés: a rezidensek nem ilyen lovat akarnak

A költségvetés szabadulna a szakorvosképzés költségétől, miközben idén először már a sebészet is a hiányszakmák számát gyarapítja.

A közel egy évtizede bevezetett szakorvosképzési rendszer átalakítása évek óta napirenden van. Az egészségügyi minisztérium legújabb tervezete azonban oly annyira kiverte a biztosítékot az orvostanhallgatók körében, hogy közel kétezren jöttek el arra a március 18-i fővárosi fórumra, ahol a tárca javaslatát vesézték ki.

Bár a szakorvosképzésben részt vevő fiatal doktorokat tömörítő rezidens szövetség elnöke szerint vannak elfogadható pontjai a minisztériumi jogszabálytervezetnek – 50 százalékos többletbérezéssel jutalmaznák a hiányszakmákra jelentkezőket, s időben közölnék a keretszámokat – több előírása viszont elfogadhatatlan számukra. Elsőként a kilenc éves röghöz kötést említette Papp Magor. Ez azt jelentené, hogy kötelezően, további minimum négy évig ugyanabban a kórházban kellene dolgozniuk a fiatal orvosoknak, ahol az átlagosan öt évig tartó szakképzésük zajlott. Ráadásul a tervezet a szakorvosképzést lényegében a közkórházakra testálná, amelyek képtelenek lesznek annyi helyet biztosítani a szakorvosképzésre jelentkező friss diplomásoknak, amennyien évente elhagyják a hazai orvostudományi egyetemeket. Arról már nem is szólva, hogy a képzés évi hat milliárdos költségét az állam fokozatosan áttolja az amúgy is egyre nehezebb pénzügyi helyzetben lévő kórházakra.

Az egészségügyi minisztérium két évvel ezelőtt próbálkozott először a szakorvosképzés rendszerének módosításával, kísérlete azonban akkora ellenállást váltott ki, hogy feladta a meddőnek látszó küzdelmet. Igaz, csak időlegesen. Az elmúlt esztendőkben több változatot is készítettek ugyanebben a témában, s többször egyeztettek az érintettekkel. Egy ideig úgy tűnt, a minisztériumiak elfogadják és akceptálják az egyetemi hallgatók valamint rezidensek észrevételeit, az utolsó pillanatban azonban ráléptek a fékre, s visszahozták eredeti ötleteiket, mire a fiatal doktorok közölték: csak akkor hajlandók a továbbiakban tárgyalóasztalhoz ülni, ha elhalasztják a tervezet 2009-es hatályba léptetését.

A kiszivárgott információkból úgy tűnik, az Arany János utca vezérkarában sincs összhang az átalakítás mikéntjét illetően. Miközben Vojnik Mária államtitkár állítólag a jelenlegi koncepciót támogatja, Székely Tamás egészségügyi miniszter a tervezet visszavonásáról, s pár héten belüli megfogalmazásáról tájékoztatta a Magyar Orvosi Kamarát – jelentette be Éger István kamarai elnök a rezidensek fórumán.

Abban azonban mindenki egyetért, hogy átalakításra szorul az orvosi szakképzés rendszere, amely a kifogások szerint túl sok elemből áll, s ennek megfelelően túl sok papírmunkával jár. Nem válna hátrányára az sem, ha a jelenleginél gyakorlatiasabb lenne a képzés. Karádi István, a Semmelweis Egyetem dékánja ugyanakkor arra figyelmeztette a fórum résztvevőit, hogy a tervezetből ki kell hallaniuk a közkórházak segélykiáltását.

Az egészségügy ugyanis igen komoly munkaerőgondokkal küzd. A diagnosztikus szakmák mindegyike, az infektológia, a gyermekgyógyászat, a pszichiátria tartozik jelenleg a hiányszakmák közé, bár e listára első alkalommal idén már felsorakozott a sebészet is.

Az egészségügyi tárca szakállamtitkára azzal egyetért, hogy korszerűsíteni kellene a szakorvosképzés tartalmi elemeit, gyakorlatiasabbá kellene tenni az oktatást. Akad olyan orvosi szakma, ahol alig akad sürgősségi eset, a szakorvos-jelöltnek mégis három hónapot kell sürgősségi gyakorlaton töltenie, míg annak, aki munkája során lényegesen többször kerül kapcsolatban súlyos, életveszélyes esetekkel, sokkal kevesebb ez az idő, említi példaként Medgyaszai Melinda, aki szerint épp az életközeliség miatt helyeznék a képzés egész idejét a közkórházakba. Azt viszont visszautasítja a szakállamtitkár, hogy a költségvetés meg akar szabadulni a szakorvosképzés költségeitől, amire tavaly és idén egyaránt közel 8 milliárd forintot fordítottak. Nem fogadja el azt sem, hogy nem jut minden frissen diplomázott orvosnak rezidensi hely, mondván, a KSH adatai szerint több mint ezer betöltetlen orvosi állás van Magyarországon. A minimum négy éves tanulmányi szerződéssel kapcsolatban a továbbiakban „a tárca keresi a kompromisszumos megoldást". Ez azonban a jelek szerint nem tarthat a végtelenségig, 2010-11-ben már az új rendszerben szeretnék működtetni a szakorvosképzést, aminek fontos feltétele, hogy még az idén elfogadják az erről rendelkező jogszabályt.

Idén Debrecenben 193, Szegeden és Pécsen egyaránt 123-123, míg Budapesten 294 rezidensi hely – vagyis néhány tucattal több a nyáron végző hallgatóknál – áll a jövendő szakorvosok rendelkezésére, most még egyetemi keretek között. Ami pedig a perspektívákat illeti, egy fórumon elhangzott kérdésre válaszolva Trombitás Zoltán, a fővárosi Szent Ferenc Kórház igazgatója közölte: egy osztályvezető főorvos átlagbére 20-25 éves szakmai gyakorlattal, pótlékokkal együtt nettó 150 ezer forint. Németországban – replikázott a rezidens szövetség elnöke – a kezdő szakorvos nettó 5000 eurót keres, s az afrikai Szudánban is havi nettó 400 eurót vihet haza…