Számlakáosz a rendelőkben

A háziorvosok számlaadását ellenőrzik, más információk szerint viszont ez utóbbitól eltekint az OEP.

Nehéz kibogózni, hogy a fenti témában mi az igazság. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatója, Székely Tamás ma délelőtti sajtótájékoztatóján közölte: mivel az úgynevezett elszámolási nyilatkozat – melyet a köznyelv számlaként emleget – háziorvosi kiadásáról rendelkező törvényi passzus változatlanul hatályban van, így kiadását ellenőrizni fogja az OEP. A Magyar Orvosi Kamara főtitkára viszont megerősítette lapunk korábbi információját, miszerint a kamara azt a felvilágosítást kapta az egészségpénztár illetékeseitől, hogy az ellenőrzések során eltekintenek majd az elszámolási nyilatkozat kiadásának vizsgálatától. Gyenes Géza szerint az OEP nem is tehet mást, hiszen a háziorvosi rendszerben alkalmazott kezelések nincsenek „beárazva", lényegében nincs ami szerepelhetne a számlán.

Az előzményekről: még 2006-ban született meg az a törvénymódosítás, amelynek egyik passzusa a háziorvosok számára is kötelezővé tette az úgynevezett elszámolási nyilatkozat kiadását. A szakmai kifogások eredményeként azonban a rendelkezés gyakorlati végrehajtását 2008. január elsejéig elhalasztották. Időközben kiderült, hogy árak híján például nincs igazán miről számlát adni, így az egészségbiztosítási pénztárakról szóló, az Országgyűlés által december 17-én elfogadott törvény egyik paragrafusa véglegesen megszüntette e rendelkezést. A törvény azonban – mivel azt újragondolásra a köztársasági elnök visszaküldte a parlamentnek – nem lépett hatályba, ellentétben a korábbi, 2008. január 1-es határidővel. Az ügyet véglegesen az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény februári újra elfogadása rendezi, ám addig kétségtelenül az OEP főigazgatójának állásfoglalása tekinthető hivatalosnak és a törvény betűjéhez hűnek.

Az érintettek nem lettek okosabbak az egészségügyi tárca államtitkárának szavaitól sem, aki a távirati iroda tudósítása szerint elmondta: a minisztérium fontosnak tartja a rendelkezés életszerűvé tételét (gyakorlatilag megszüntetését – a szerk.), ám erre csak törvénymódosítás útján keríthetnek sort. Kincses Gyula szerint a témát a február 11-én kezdődő, tavaszi törvénykezési ciklusban kívánják rendezni.