Szánalmas torzó az OEP?

Az EbF lényegében több, az OEP eredeti kompetenciájába tartozó feladatot vett át, hangzott el az egészségügyi bizottságban.

Törvényalkotási nagyüzem folyik a parlamenti munka finisében, a változásokban az egészségügy is érintett: az újabb egészségügyi salátatörvényben több jogszabály módosítását kezdeményezte Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője, aki ma Cserháti Péter helyettes államtitkárral az egészségügyi bizottságban ismertette a tárca álláspontját.

Mint ismeretes, a javaslatok jórészt az Egészségbiztosítási Felügyeletet (EbF) megszüntetéséről, valamint néhány feladatának más szervezethez való integrálásáról, a patikanyitás korlátozásáról, illetve a patikák gyorssegélyhez jutásáról szólnak.

A helyettes államtitkár szerint nem igazán értékarányos a betegpanaszok kivizsgálásában az EbF-re fordított támogatás (2010-ben közel 440 millió forint), ráadásul elenyészőnek ítélte a háromezer panasz vizsgálatát, ahhoz képest, hogy csak a fekvőbeteg-ellátásban több mint kétmillió esemény történt. Megemlítette a közismert tényt, miszerint a felügyeletet a több-biztosítós rendszer kapcsán hozták létre, ám fennállása során mindössze három alkalommal vizsgálódott egészségbiztosítási szervvel szemben. Cserháti Péter hozzátette: nem akarja degradálni a szervezet tevékenységét, de úgy véli, a számadatok önmagukért beszélnek, s mindebből az látszik, hogy inkább az ellátók ellen irányult tevékenysége, amelyet a szolgáltatók negatívan éltek meg.

A tárca által lényegesnek tartott funkciókat már meglévő szervekhez kívánják integrálni: így például a betegpanaszok kivizsgálását az OEP és az ÁNTSZ „örökli", a várólistákat az OEP, míg a bíróságokhoz kerülnek a gyógyszerár-támogatással kapcsolatos jogsérelmek. A javaslat értelmében a felügyelet hatásköreit a törvény kihirdetését követő 35. napon integrálják, a felügyelet jogutód nélküli megszüntetéséről szóló rendelkezés pedig a törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba, vagyis várhatóan szeptember elején.

 
Szilágyi László (LMP) nem értett egyet az EbF megszüntetésével, s úgy vélte, hogy a funkciók racionalizálásával igenis van szerepe és helye a felügyeletnek az ellátás kontrolljában. Vele egyetértően nyilatkozott dr. Garai István (MSZP), aki emellett eklektikusnak minősítette a határidőket.

A kórházak számára teher volt az EbF, fogalmazta meg véleményét a civilben orvos-igazgatóként dolgozó Jánosiné dr. Bene Ildikó (Fidesz), míg dr. Gyenes Géza ennek kapcsán egyenesen szánalmas torzónak minősítette az OEP-et, mondván, a szervezet már meglévő kompetenciáinak egy részét vette át az EbF – a felügyeletre álláspontja szerint sincs szükség, ám annál inkább fontos lenne az OEP újraszervezése.

A másik fontos javaslat a patikaalapítás részleges felfüggesztése, amely ez év végéig lenne hatályos. Mint Cserháti Péter elmondta, egyensúlyát vesztette a piac, a patikák készletezési gondokkal küszködnek, ami a beteg számára azt jelenti, hogy később jut hozzá a gyógyszerhez. Az alapítás, a fúziók újraszabályozása sürgős feladat, ám az új törvény megszületéséig átmeneti jogszabályt kell életbe léptetni. Így idén csak ott alapítható patika, ahol a lakosság hiányt szenved, például a településen nincs közforgalmú gyógyszertár.

A képviselők közül dr. Kiss Sándor (Jobbik) sürgette a moratórium minél előbbi életbe léptetését, ugyanis „engedélyezési láz" tapasztalható a patikaalapítás területén. A helyettes államtitkár szavaiból kiderült, hogy szembesültek ezzel a problémával, ám a formai követelmények, egyeztetések miatt augusztus 1. előtt nem tudják életbe léptetni a jogszabályt. Így a folyamatban lévő kérelmekre az ÁNTSZ kiadhatja az engedélyeket a jelenleg hatályos jogszabály szerint.

A parlamenthez benyújtott törvénymódosítás szerint lehetőség lesz arra, hogy a kisebb forgalmú gyógyszertárak támogatást kérhessenek.

A szavazás nem hozott meglepetést: többségi igennel általános vitára alkalmasnak tartották a javaslatcsomagot, csak az LMP képviselője szavazott nemmel, míg a szocialisták képviselője tartózkodott.