Székely és Mikola egymás coronáriájáért aggódik

Kampányterhes légkör jellemezte a szakminiszter meghallgatását az egészségügyi bizottságban.

Bár mind a két oldalról elhangzott, hogy spongyát a múltra, önmaguk árnyékát mégsem tudták átlépni a vitatkozó felek a parlament egészségügyi bizottságának mai ülésén, ahol Székely Tamás egészségügyi miniszter meghallgatása volt az egyetlen napirendi pont. Néhány verbális csörte színesítette a már nem egyszer elhangzott kérdések és az azokra adott válaszok egyhangúságát. Mikor omlik össze az egészségügyi rendszer az elégtelen finanszírozás miatt a miniszter szerint? - hangzott a kérdés az ellenzék oldaláról. Nem késlekedett a válasszal Székely: Amikor önök hatalomra kerülnek, és végrehajtják a beígért járulék- és adócsökkentéseket. Mikola István alelnök nem hagyta annyiban, így folytatta: védje optimizmussal a coronáriáit a miniszter, mire Székely hasonló terápiás módszert javasolt az alelnöknek... De ha valami, hát a kölcsönös optimizmus végképp nem jellemezte az ülés hangulatát. 

A meghallgatás két fő téma köré csoportosult: az influenza elleni védekezés és a finanszírozás uralta a hozzászólásokat. Mint Székely Tamás influenzahelyzetre vonatkozó tájékoztatásából kiderült, a nagyon meredek emelkedés a megbetegedések számában szerencsére csökkent, ám az oltást továbbra is szorgalmazzák, hiszen újabb pandémiás hullámok várhatók. Hazánkban 22-23 százalékos az átoltottság, de mint ismeretes, hatvan százalék a cél.

Pesti Imre javasolta, hogy válasszák külön az oltást és a gyártót, és rögtön hozzátette, hogy a titkos szerződések nem erősítették az oltóanyag iránti bizalmat, ám ők mindig is oltáspártiak voltak. Oltani kell, szögezte le Székely, hozzátéve, hogy nem kíván reagálni a különféle állításokra, aztán előkapott egy régebbi újságot, amelyben Pesti Imre nyilatkozva még az oltóanyag biztonságosságát firtatta. A vakcinaszállítás kapcsán egyenesen hazugsággal vádolta meg a minisztert Kupper András, mondván, tud olyan vállalkozóról, aki nyolcszázalékos árrésért vállalta volna a szállítást, miközben az EKI jóval többet, 450 forintot kér. Székely egy bírósági pert is kilátásba helyezett, és visszautasította a képviselő vádaskodásait. Perjési Klára egy karikatúrával érzékeltette a disszonáns helyzetet: egy fuldoklónak bedobják a mentőövet, ám az ahelyett, hogy belekapaszkodna, megkérdezi, hogy ki gyártotta és mi a cég tulajdonosi háttere.
Sajnos a vita közepette elmaradt néhány fontos kérdésre a válasz: kapnak-e erősítést a betegellátó intézmények az ünnepek idejére, illetve lesz-e nyitva tartó oltópont karácsonykor?

Már száznegyven milliárd forintra nőtt az Egészségbiztosítási Alap hiánya, főként a munkahelyek megtartását szolgáló járulékcsökkentések, illetve a gazdasági válság miatt. A gyógyító-megelőző ellátások kiadásaiból 13,5 milliárdot zároltak, ebből 4,5 milliárdot novemberben ugyan megkaptak az intézmények, ám a többi 9 milliárdot a kormányzatnak nem áll szándékában kifizetnie, ugyanis akkor nem tudják tartani a 3.9 százalékos hiánycélt, derült ki a miniszter kérdésekre adott válaszaiból.

Az uniós fejlesztési források elosztása is erősen foglalkoztatta a képviselőket. Fetser János állítása szerint sorozatban találkozik olyan esetekkel, amikor az eu-s pénzeket „lerabolják" mondvacsinált indokokra hivatkozva. Példaként említett egy esetet, amely szerint az 1,6 milliárdos pályázati pénzből csupán egymilliárdot fordítottak érdemi fejlesztésre, a többi egyéb címen „folyt el". Ha ez igaz, akkor nemcsak pénzhiány, de irgalmatlan pazarlás is jellemzi a rendszert, tette hozzá. Székely Tamás elképzelhetetlennek tartotta, hogy ilyen pályázati kiírás lenne, inkább egy beadott pályázati anyagra gyanakodott, s bekérte a dokumentumot.

Az elnök, Kökény Mihály azzal zárta a bizottság ülését, hogy már csupán egyszer-kétszer találkoznak a tagok az utolsó ciklus zárásáig.