Szigorodó nyugdíjszabályok | Weborvos

A tervek szerint a rokkantnyugdíjasok bármikor behívhatók lennének orvosi vizsgálatra, ha nem jelennek meg, elveszítik jogosultságukat.

Más pontokon is jelentősen változna a nyugdíjtörvény. 2008. január elsejétől például jelentősen módosulna a nyugdíjkiszámítás módja. Jelenleg a személyi jövedelemadót vonják le – vagyis nettósítják a bért -, s csak részben valorizálják (az infláció mértékének megfelelően felszorozzák) a keresetek összegét. Ez úgy változna, hogy az szja mellett a bruttó keresetből levonnák az egészségügyi és nyugdíjjárulékként, magán-nyugdíjpénztári tagdíjként illetve munkavállalói járulékként befizetett összeget, miközben teljessé válna a most még részleges valorizáció. Ma még ugyanis a nyugdíjazás előtti három évnél nem veszik figyelembe az inflációt (tehát nem valorizálnak), az ezt megelőző esztendőket pedig a nyugdíjazás előtti második év szintjére szorozzák fel. 2008 januárjától viszont minden egyes év keresetét a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjére "hoznák fel".

A munkaügyi minisztérium javaslata szerint módosítanák az előrehozott nyugdíjak rendszerét is. A jelenleg érvényes nyugdíjtörvény szerint 2009-től 59 évesen, 40 évnyi szolgálati idővel már el lehet menni teljes összegű nyugdíjba. A járandóság összegét csak azoknál csökkentik, akiknek ennél kevesebb, 37-38 vagy 39 szolgálati évük van.

Ezeket a paragrafusokat alaposan átírná a munkaügyi tárca. A változás értelmében 2009. január 1. és 2009. december 31. között a 61. életévüket már igen, de a 62.-et még be nem töltött, nyugdíjba vonulni szándékozók ellátását annyiszor 0,1 százalékkal kurtítanák meg, ahányszor 30 nap hiányzik 62. életévük betöltéséhez. Jobban „büntetnék" azokat, akik 61. életévük előtt vonulnának vissza az aktív munkától. Ebben az esetben 1,2 százalékkal, valamint annyiszor 0,2 százalékkal csökkenne a megállapított nyugdíj összege, ahányszor 30 nap hiányzik a 61. életév betöltéséhez.

Ezt a rendszert azonban 2010 január elsejétől tovább szigorítanák, még inkább megkurtítva a járadék nagyságát: 61-62 év között 30 naponként 0,3 százalékkal, míg a 61. életév betöltése előtt 3,6 százalékkal, valamint annyiszor 0,4 százalékkal csökkene a megállapításra kerülő nyugdíj összege, ahányszor 30 nap hiányzik a 61. életév betöltésétől.

A nők egyébként 2010-től 60 éves korukban kérhetnék korai nyugdíjazásukat (ami nem összetévesztendő a korkedvezményes nyugdíjjal!). A fentiek szerint megállapított nyugdíj összegének újraszámolására akkor sem kerülne sor, ha az érintettek betöltenék a tényleges nyugdíjkorhatárt, vagyis a 62 évet.

Az elmúlt hetekben az már kiszivárgott, hogy 2007-től a kiegészítő tevékenységet végző nyugdíjasok is fizetnének nyugdíj-járulékot (a tervek szerint 8,5 százaléknyit), ám minden ledolgozott év után az átlagos járulékalap 0,4 százalékával növekedhetne a nyugdíjuk.
Arról viszont egy hangot sem lehetett eddig hallani, hogy megszüntetnék a fizetés és a nyugdíj együttes felvételének lehetőségét. A tervek szerint, akik 62 életévük betöltése előtt előrehozott vagy korkedvezményes nyugdíjba mentek (legyen szó akár bányászokról, akár művészekről), s ismét munkát vállalnak, nem kaphatnak nyugdíjat, amennyiben keresetük meghaladja a mindenkori minimálbér összegét. A munkavégzés tényét a munkavállaló nyugdíjasnak kellene bejelentenie, s ezt oly komolyan gondolják a törvényalkotók, hogy paragrafusba foglalnák: aki ezt nem teszi meg,  nem csak a jogosulatlanul felvett nyugdíjat köteles visszafizetni, de mulasztási bírsággal is sújtanák. Ez a rendelkezés tehát a tényleges nyugdíjkorhatár eléréséig vonatkozna a járadék mellett dolgozókra. A hatálybalépést fokozatosan képzeli el a törvényalkotó. Mindazok esetében, akik 2008 január elsejétől mennek nyugdíjba azonnal alkalmaznák e passzusokat, a korábban nyugdíjba kerülőkre azonban csak 2010-től.

Jelenleg 196 ezer, korhatár előtt nyugdíjazottból 30 ezren dolgoznak – indokolta e javaslatot Krémerné Gelencsér Ildikó. A munkaügyi tárca főosztályvezető helyettese számokkal is indokolta a változtatások okait. Jelenleg a nyugdíjrendszerre fordított kiadások a nemzeti jövedelem 10 százalékát teszik ki, s ez az arány 2050-re eléri a GDP 14,5 százalékát. A tényleges nyugdíjazási életkor az öregségi nyugdíjaknál 58,6 év, a rokkantsági nyugdíjaknál viszont csak 50,3 esztendő, miközben az újonnan nyugdíjazottak közel fele rokkantként vonul vissza az aktív élettől, ám az úgynevezett öregségi nyugdíjban részesülők 94 százaléka is a tényleges nyugdíjkorhatár elérése előtt kéri nyugdíjazását.

Ezeket az indokokat lényegében elfogadták az Országgyűlés egészségügyi bizottságának tagjai, akik ma tárgyalták meg első olvasatban a tervezett változtatásokról szóló módosításokat. A nyugdíjkiszámítás módjának átalakítása – ami a főosztályvezető helyettes szerint is a jelenleginél alacsonyabb nyugdíjak megállapítását vetíti előre – azonban vitát kavart. A minisztérium szerint gondot okoz, hogy az újonnan megállapított nyugdíjak színvonala kiugróan magas, 2005-ben például a nettó átlagkereset 78 százaléka volt. Ez 14 százalékkal magasabb, mint tíz évvel ezelőtt, s ugyanennyivel haladja meg az átlagos nyugdíjszínvonalat is. (Ez utóbbi 64 százalék.) Bár az emelkedés felét az átlagos szolgálati idő növekedése eredményezte, a szaktárca kalkulációi szerint a növekedés további 7 százaléka már az ellentmondásos szabályozás számlájára írandó.

A képviselők szerint viszont a nyugdíjak „visszavágása" aránytalanságokat idéz elő az egyes nyugdíjas csoportok között attól függően, hogy ki mikor hagyta abba a munkát. Ennek következményeit – hozták fel többen is példaként – épp most fizeti meg a költségvetés, amikor több lépésben korrigálni kénytelen a kilencvenes évek elején nyugdíjbavonulók járadékát. Ezt a helyzetet – hangzott a figyelmeztetés – nem kellene újból „előállítani". Volt aki a rendszeren belüli hangsúlyeltolódást kifogásolta, mondván: az 1997-es törvény a szolgálati idő hosszára, s nem az életkorra helyezte a hangsúlyt. Béky Gabriella (SZDSZ) szerint nem egyszerű módosításról, hanem koncepcionális váltásról szól az előterjesztés, ezért háttéranyagokat kért arról, hogy miként alakult az előrehozott nyugdíjat igénybe vevők struktúrája, s konkrét számításokkal példákat arra, hogy adott jövedelemmel, meghatározott szolgálati év esetén mekkora nyugdíjra számíthat a járulékfizető.

Csáky András (MDF) a rokkant és a magánnyugdíj közötti sajátos kapcsolatra kérdezett rá (a magánnyugdíjpéntár „visszaadja" a társadalombiztosításnak a rokkantat). Arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugdíjrendszert illetően nem szabad kormányzati ciklusokban gondolkodni, s egyet nem értését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a kormány mindig csak egy-egy részelemet hoz a képviselők elé. Horváth Zsolt (Fidesz) arról szólt, hogy elkülönítve kell kezelni a nyugdíj és a szociális kérdéseket, míg Vojnik Mária (MSZP) a nyugdíjrendszer "taposóaknáira" figyelmeztetett, nevezetesen arra a sok száz ezerre tehető mezőgazdasági őstermelőre és minimálbéren – vagy feketén – foglalkoztatottra, akik egyszer majd támogatandó idősként jelennek meg.