SZKP KB és az egészségügyi bizottság

Alig fél éve glória honolt Székely Tamás feje fölött, most viszont költségvetési tervek tömegét viszi a hóna alatt.

Az egri megyei kórház új működtetőjével úgy kötött szerződést az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, hogy a HospInvest nem prezentálta az ehhez szükséges nullás igazolást. Az intézmény ráadásul úgy kapott működési engedélyt az ÁNTSZ-től, hogy a tisztiorvosok mellőzték a kórház bejárását – mondta az Országgyűlés egészségügyi bizottságának mai ülésén Pesti Imre (Fidesz). Az egészségügyi minisztertől – akit a gazdasági válságra való tekintettel hallgatott meg a testület – ezt követően azt kérdezte „nem járt-e közbe Eger ügyében?" A választól – nyomatékosította többször is a képviselő – Székely Tamás szavahihetősége függ. Pesti szerint egyébként – utalva az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárására – új bűnözési kategória jelent meg: a pszichiátriai bűnözés.

Székely Tamás válasza során felmutatta a nullás igazolást, s az előtte fekvő – feltehetően - ÁNTSZ jegyzőkönyveket lapozgatva tudatta: a tisztiorvosok november elejétől több alkalommal jártak az egri kórházban, jelentésükben több mindent szóvá is tettek. A dátumok sorolása után közölte, az utcán kószáló pszichiátriai betegekkel kapcsolatos ombudsmani jelentést – amelyre az ellenzék rendre hivatkozik az OPNI bezárásával kapcsolatban – készítője több ponton módosította a tények ismeretében, majd Pesti Imréhez fordulva megkérte a képviselőt, hogy szavahihetőségének bizonyítására prezentáljon hivatalos – lehetőleg rendőrségi – dokumentumot arról, miszerint létezik pszichiátriai bűnözés.

Ezzel azonban a Pesti-Székely csörte még nem ért végett. A következő "asszóban" a Fideszes honatya szerint a meghallgatás a boldogult emlékű SZKP KB (ifjabbak kedvéért, a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága - a szerk. megjegyzése) ülésére hajaz, mire Székely: Pesti nyilván saját emlékeiről beszél, amit ő – mármint a miniszter – hiányolni kénytelen.

Az ülésen az is kiderült, két elődjéhez (Molnár Lajos és Horváth Ágnes) képest Székely Tamást glóriával a feje fölött látták kinevezésekor (Heintz Tamás, Fidesz), ma viszont már nincs glóriája. Ennyit a hazai politikai kultúráról.

Közbe-közbe azért szakmai kérdésekről is szó esett. A miniszter állította, hogy nem 110 milliárd forintot vonnak el az egészségbiztosítási alaptól a gyed kifizetés, illetve az azzal kapcsolatos nyugdíjjárulék OEP kasszából történő folyósítása révén, hanem „csak" 69 milliárdot. Indoka a következő: a gyermekgondozási díjra való jogosultság társadalombiztosítási jogviszonyhoz kötődik, lényegében a kismama kieső keresetét pótló pénzbeli ellátás.

Az idei költségvetési viharban elvérzett az az elképzelés, miszerint magasabb táppénzben részesülnének azok a betegek, akik hajlandók kórházi bentfekvés nélkül, egy napos sebészeti ellátás keretében gyógyíttatni magukat. A miniszter a jelenlegi helyzetben nem tartotta kivitelezhetőnek Mikola István (Fidesz) felvetését sem, amelynek értelmében nem három, hanem két hónapos késéssel térítené meg az OEP az ellátás költségeit az egészségügyi intézményeknek. Ez ugyanis 60 milliárdos mozgásteret feltételez, amelyre nincs keret az egészségpénztár költségvetésében.

Folytatódott a tervezett megszorító intézkedések – közszolgálati bérbefagyasztás, 13. havi bér kifizetésének felfüggesztése – bejelentése óta zajló vita, aminek témája: ténylegesen mennyien hagyták el az egészségügyi pályát. A szaktárca adatai szerint 2005-ben 1008, 2006-ban 862, 2007-ben 915 szakdolgozó távozott az ágazatból. Az orvosok közül eddig összesen 625-en kérték a külföldi munkavállaláshoz nélkülözhetetlen jó hírnevüket igazoló dokumentumot. Idén januártól 300 szakdolgozó, s 120 orvos fordított hátat a közvetlen betegellátásnak.

A fentiek kapcsán természetesen szó esett a bérrendezési lehetőségekről is. Erre a célra 15,8 milliárd forintot tartalmaz a költségvetési terv (a korábbi 27 milliárddal szemben), Horváth Zsolt (Fidesz) kalkulációja alapján viszont az elmúlt években 6-7, jövőre további 12 százalékos reálbércsökkenést kénytelenek elszenvedni az ágazat dolgozói, ami szerinte – tekintettel a munkakörülményekre, a már most is feszítő létszámviszonyokra – elfogadhatatlan. Mivel a romló életkörülmények, a várható egyre jelentősebb munkanélküliség miatt a korábbi tapasztalatok szerint nő az egzisztenciális gondjaik okán beteggé váló emberek száma, az ágazati büdzsé megkurtítása helyett annak bővítésére lenne szükség.

A háziorvosi szolgálatok bevétele átlagosan 150-170 ezer forinttal emelkedett januártól, válaszolta a miniszter az alapellátás ellehetetlenüléséről szóló ellenzéki felszólalásokra. Ismét szóba került a cégautó adó, amely alól – mint kiderült – mentesülnek a háziorvosok, akik csak akkor kapnak működési engedélyt az ÁNTSZ-től, ha rendelkeznek személygépkocsival.

Csáky András (MDF) és Székely Tamás kölcsönösen elbűvészkedtek a tavalyi, az idei, s a jövő évre szóló, három féle költségvetési tervben szereplő számokkal, azzal, hogy mire mennyi jutott illetve jut. E sikamlós terepre rajtuk kívül mások nemigen merészkedtek, ám ők sem jutottak egyetértésre. A számháborúból annyi derült ki, hogy jövőre – legalábbis a jelenlegi költségvetési terv szerint – 734 milliárd jut természetbeni ellátásra.