Szociális biztonsági egyezmény Koreával

Szociális biztonsági egyezmény Koreával

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2005. március 9-11-i, a Koreai Köztársaságban tett hivatalos látogatása alkalmával a magyar és a koreai kormányfő kölcsönösen kinyilvánította nyitottságát egy kétoldalú szociális biztonsági egyezmény létrehozására vonatkozóan. Ezzel összhangban előkészítésre került a két ország viszonylatában a szociális biztonság egyes kérdéseit szabályozó egyezmény, amelyet a felek kormányai által meghatalmazott képviselői a mai napon írtak alá a szociális biztonsági egyezmények előkészítésének koordinálásáért felelős Egészségügyi Minisztériumban.

Az Egyezmény a nyugdíjbiztosítási jogviszonyok alapján nyújtott ellátásokat és a biztosítási kötelezettség speciális eseteit szabályozza, mindazon személyek tekintetében, akik a két ország vonatkozó jogszabályai hatálya alá tartoznak.

Az egyezmény főbb rendelkezései az alábbiak

Az egyik fél területén munkavállalóként alkalmazott dolgozók

Az Egyezmény - az európai normáknak megfelelően, más hatályos kétoldalú egyezményekhez hasonlóan - főszabályként kimondja, hogy az egyik fél területén munkavállalóként alkalmazott személy – alkalmazása vonatkozásában – kizárólag e szerződő fél joghatósága alá tartozik, következésképpen társadalombiztosítási kötelezettségeit és jogosultságait annak az államnak a jogszabályai határozzák meg, amelynek területén munkavállalóként alkalmazásban áll és dolgozik. Ezen rendelkezéssel összhangban, az egyik fél területén munkavállalóként alkalmazott dolgozó nyugdíját az adott fél saját hatályos jogszabályai alapján állapítja meg. Így a magyar nyugdíjbiztosításnak kell fizetnie a nyugdíjakat azon időszakokra vonatkozóan, amelyek alatt az egyezmény hatálya alá tartozó személy Magyarországon volt biztosított, míg a koreai fél folyósítja a nyugdíjat azon időszakok után, amíg az érintett személy Koreában dolgozott. Ez az elv érvényesül függetlenül attól, hogy a nyugdíjas mely államban települ le. Az egyezmény értelmében a Koreai Köztársaságban és Magyarországon szerzett biztosítási idők egybeszámíthatóak azokban az esetekben, amikor a csak az egyik szerződő államban szerzett biztosítási idő nyugellátásra nem jogosítana. Ezekben az esetekben a nyugdíjjogosultság megállapításához mindkét ország figyelembe veszi a másik országban szerzett biztosítási időket is, azonban a nyugdíj mértékének megállapításához már csak a saját országában szerzett biztosítási időt számítja be. Az Egyezmény tárgyi hatályát nem képezik az egészségbiztosítási szolgáltatások, így a nemzeti jogszabályoknak megfelelően alkalmazandók azok a jogszabályi rendelkezések, amelyek az egyik szerződő fél területén alkalmazott munkavállalók tekintetében az egészségbiztosítási jogosultságokat szabályozzák. Következésképpen a Magyarországon alkalmazott és munkát végző munkavállalók a magyar egészségbiztosítás, a Koreai Köztársaságban alkalmazott és munkát végző munkavállalók a koreai egészségbiztosítás hatálya alá tartoznak, állampolgárságuktól függetlenül.

A másik fél országába kiküldött munkavállalók

A fenti szabálytól eltérően, ha a munkaadó kiküldetés keretében a másik ország területére ideiglenesen, meghatározott időre - az Egyezmény szerint 36 hónapra, amely további 36 hónappal meghosszabbítható - munkavégzésre küldi ki a munkavállalót, akkor az adott személy továbbra is azon ország jogszabálya szerint fizeti a nyugdíjbiztosítási járulékot, ahonnan munkaadója őt munkavégzésre kiküldte a másik fél országába, és a kiküldetés időtartama alatt nyugdíjjogosultsági időt is a kiküldő állam jogszabályai szerint szerez. Mivel az egyezmény tárgyi hatálya nem terjed ki az egészségbiztosítási szolgáltatásokra, e tekintetben a kiküldöttek esetében is a nemzeti jog alkalmazandó. Így a Koreai Köztársaság területére kiküldött magyar munkavállalók a hatályos magyar jogszabályok alapján, a magyar Egészségbiztosítási Alap terhére vehetik igénybe az ott nyújtott ellátásokat.

Az önálló vállalkozók

Az Egyezmény rendelkezései szerint az a személy, akinek lakóhelye az egyik szerződő fél területén található, de önálló vállalkozóként a másik szerződő fél, vagy mindkét szerződő fél területén dolgozik, önálló vállalkozása vonatkozásában csak az első szerződő fél (vagyis a lakóhelye szerinti állam) joghatósága alá tartozik.

Az Egyezmény aláírását követően mindkét országban szükség van annak az Országgyűlés általi utólagos megerősítésére. Az Egyezmény a megerősítési okmányok kicserélését követő harmadik hónap első napján – tehát legkorábban 2006. utolsó negyedévében – lép hatályba.

Egészségügyi Minisztérium
Sajtó és Kommunikációs Főosztály