Tavaly 31-en kaptak paracetamol mérgezést | Weborvos

Egyetlen egy sem teljesült azokból az ígéretekből, amelyekkel Molnár Lajos érvelt a patikaliberalizáció mellett.

Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának mai ülésén a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) alelnöke tételesen cáfolta a Molnár-féle ígérvényeket. Mint azt Hávelné Szatmári Katalin elmondta, az új patikák nem vesznek részt az ügyeletben, s nem tapasztalják a patikatulajdonosok átlagéletkorának rohamos csökkenését sem, arról már nem is szólva, hogy a legtöbb új gyógyszertár – szemben a volt egészségügyi miniszter állításával – nem kis falvakban, hanem a fővárosban, nagyobb városokban jött létre. Mindezt érdemben nem tudta cáfolni Baraczka Mariann szakállamtitkár sem.

Ami a tényeket illeti: 112 új patika megnyitására érkezett kérelem, közülük 12-öt utasítottak el, s eddig 21 új gyógyszertár nyitott ki. A patika vezetéséhez, működtetéséhez nélkülözhetetlen személyi jogot január elsejétől, a törvény életbelépése óta 249-en kértek, s közülük csak 8-at utasítottak el.

Ami a patikán kívüli gyógyszerárusítást illeti, közel 300 medicinát lehet patikán kívül is árusítani, a hatóanyagokat illetően azonban ez a szám lényegesen kevesebb, közölte az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) főigazgatója. Mint Paál Tamástól megtudtuk, a hazai piacon fellelhető hatóanyagok alig 8 százaléka került ki a szabad kereskedelembe. Indokolatlannak bizonyultak viszont azok a félelmek, amelyek a patikán kívüli gyógyszerárusítás kapcsán tömeges ön-túlgyógyszerezésről vizionáltak. Az orvosok és a gyógyszerészek nálunk évente átlagosan 600 olyan mellékhatásról küldenek értesítést az OGYI-nak, amely nem szerepelt az adott készítmények tájékoztatójában. Ez a szám lényegesen kevesebb, mint más uniós államokban. Tavaly 31 paracetamol mérgezés történt Magyarországon – ugyancsak ön-túlgyógyszerezés „eredményeként", holott – emlékeztetett a professzor – akkor még csak patikában lehetett e készítményeket megvásárolni.

Április végéig országosan 182 kérelem érkezett, közülük 86 kapott engedélyt patikán kívüli gyógyszerárusításra, a többieket elutasították (12 esetben), vagy hiánypótlásra szólították fel. A vállalkozók között sok az élelmiszer- és vegyi áru kereskedő, a herbária és gyógynövény szaküzlet, illetve a benzinkut. Mint emlékezetes a MOL volt az első, amelynek töltőállomásain megjelentek a gyógyszerszekrények. Vidéken egyébként lényegesen több a jelentkező, mint a fővárosban és környékén.

A cégek jó üzletet látnak a gyógyszerárusításban, ám igyekeznének enyhíteni a jelenlegi szabályokat. Javasolják többek között a kötelező elektronikus rendszer megszüntetését, s azt sem tartják túl fontosnak, hogy naponta legalább kétszer látogatást tegyenek a gyógyszerekkel kapcsolatos legfrissebb információkat közlő OGYI honlapján. Felülvizsgálnák a zárható szekrény fogalmát is, bár az nem derült ki, hogy ezen mit értenek pontosan. Lazítanának azon a szigorú szabályon is, amelynek eredményeként ma Magyarországon gyakorlatilag zárt rendszerben történik a gyógyszerforgalmazás, s így minden egyes doboz és üvegcse útja pontról pontra nyomon követhető.

Bár a szakállamtitkár a sikerek között említette az áprilisi és májusi gyógyszerár-csökkenéseket, ezzel kapcsolatban Hávelné megjegyezte – s Baraczka Mariann nem cáfolta -, a betegek által fizetett térítési díja csak az érintett medicinák 10 százalékának mérséklődött, vagyis az érintettek nem is jártak annyira jól, mint azt a számok sugallják.

A szaktárca győzelmi jelentését némi fenntartással fogadták a gyógyszergyártók képviselői is. A cégek által fizetendő adó – melyet diszkréten „kötelező rabatt"-ként emleget a gyógyszer-gazdaságossági törvény – körül még mindig zajlanak az értelmezési viták. A pénzügyi tárca szerint a befizetendő összeg adó, míg az Egészségügyi Minisztérium szerint nem az, említette a vitára okot adó témák egyikét Székely Krisztina. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke azt is szóvá tette, hogy egy éve nem fogadnak be új molekulákat, a háziorvosok által kötelezően alkalmazandó gyógyszerszoftverből pedig nyolc féle változat is használatban van, ám egyik sem minősített, viszont tele vannak hibákkal. Azt sem tudják továbbá, hogy hol kellene regisztráltatniuk orvoslátogatóikat, mivel ezt a feladatot az egyik hivatal már nem, a másik pedig még nem látja el. Az is tisztázásra vár – nyilván egy még nem létező végrehajtási utasításban -, hogy mikor kell befizetni e munkatársaik után az úgynevezett regisztrációs díjakat, s miként kaphatnak vissza abból, ha munkatársuk év közben otthagyja a céget.

Az viszont tény, hogy az idei év első négy hónapjában a gyógyszerár-támogatásra előirányzott összegnek - 121,4 milliárd forint - csupán 88,9 százalékát költötte el az Országos Egészségbiztosítási Pénztár.