Telemedicina a láthatáron

A három régióban zajló informatika fejlesztés éllovasa Dél-Dunántúl, ahol nyár közepére kiépül a rendszer.

A történet nagyjából még a 2000-es év elején kezdődött, amikor az Európai Uniótól sikerült 4.05 milliárd forintot szerezni az elmaradt régiók informatikai fejlesztésére. Bár az unió egyébként nem támogatja a deklarált egészségügyi informatikai fejlesztéseket, ebben az esetben mégis igent mondott a hazai pályázatra, mivel annak többek között foglalkoztatási vonzatai is voltak, illetve vannak – tudtuk meg Szabó Aliztól. Az egészségügyi minisztérium Strukturális Alapok Programirodájának megbízott főosztályvezetője elmondta, hogy a legelmaradottabb térségek jöhettek szóba, így esett a választás az Észak-magyarországi, az Észak-alföldi illetve a Dél-dunántúli régiókra.

A megvalósítást illetően az utóbbi jár az élen, ahol kilenc intézmény csatlakozott a programhoz. (Pécsi Tudományegyetem, Baranya Megyei Kórház, Kaposvári Egyetem Diagnosztikai és Onkoradiológikai Intézete, Kaposi Mór Oktató Kórház – s vele a Mosdósi Tüdő- és Szívkórház -, Tolna Megyei Kórház, paksi rendelőintézet, a szigetvári kórház és rendelőintézet, valamint a barcsi szakrendelő.) Bár eredetileg ennél nagyobb volt az érdeklődés, a kórházak, s rendelők vezetőinek egy részét végül is visszariasztotta, hogy nem tudták vállalni a kiépítendő rendszerek későbbi működtetésének költségeit. Ez egyébként regionális szinten 70-100 millió forintot tett volna ki – összesen.

A Kaposi Mór Kórház főigazgatója szerint az, hogy régiójukban olajozottan működött a program, többek között annak is köszönhető, hogy a konzorciummá összeállt egészségügyi intézmények nem külön-külön tárgyaltak a megvalósítást végző Humansoft-tal, hanem felkértek egy külső céget, amely elvégezte a folyamatos egyeztetés nem könnyű munkáját. Ennek tudható be, hogy Dél-Dunántúl a három régió éllovasa lett: november 20-ig befejeződik az új számítógépek leszállítása, s a kisebb intézményekben megkezdődik a próbaüzem, ezt jövő májusban a nagy kórházak hasonló programja követi, a befejezés időpontja 2007. július vége.

A fejlesztés betegnek, orvosnak, kórháznak, rendelőnek egyaránt elhozhatja a XXI. századot. A különböző számítógépes programok, az internetes kapcsolattartás és adattovábbítás lehetőségének kiszélesítése, illetve megteremtése egyrészt lerövidítheti a várakozási időket, s a betegutakat. Megteremtheti annak feltételét, hogy a leletező orvos nélkül, ám kiváló asszisztenciával rendelkező kiskórházból „átlőve" például a röntgenképet, a beteg mozgatása nélkül jusson kezelőorvosához diagnózisa. Vagy egy másik lehetőséget említve: megteremti az egységes protokollok alkalmazásának lehetőségét, így nem fordulhatna elő, hogy ugyan azzal a betegséggel az egyik helyen így, a másik helyen amúgy kezeljék egyazon beteget. Az orvosok számára többek között követhetővé teheti betegeik útját, a kórháznak pedig lehetővé teszi a költséghatékonyabb működést, illetve az intézmények közötti együttműködést.

Mindent összevetve a program határtalan lehetőségeket kínál az egészségügynek. Ám a helyzet nem ennyire rózsás – derült ki Repa Imre professzor szavaiból. A Kaposi Mór Kórház főigazgatója elmondta, időközben elavult, s alapos bővítésre szorul a már korábban kiépített akadémiai hálózat, amely a fővárost köti össze az egyetemi központokkal. Ez – az eredetileg a felsőoktatás használatára létrehozott – vezeték lehetne az a „gerinc" amelyhez csatlakozni kellene. Szép és hasznos elv a teleradiológia és a telemedicina (ez utóbbi azt tenné lehetővé, hogy például az utcán elájult beteg személyi igazolvány számának beütésével egy gombnyomásra „előjönne" kórtörténete, s így a mai eljárásnál lényegesen gyorsabban kideríthető lenne rosszulléte oka), ehhez azonban tudni kell, hogy kizárólag digitális képek továbbíthatók interneten, ami a CT és az MRI esetében nem gond, nem úgy a régi röntgengépeken készült filmek esetében. S persze ehhez is vonalteljesítmény szükségeltetik.

A professzor szerint arra sem gondol senki, hogy ezeket a rendszereket fenn kell tartani, ami például a Kaposi Mór Kórház esetében évi 30 millió forintos kiadás. Arról már végképp nem beszélve, hogy épp az informatika az a terület, ahol hallatlanul gyorsan amortizálódnak az eszközök. Mire például a HEFOP 4.4 programja a három régióban befejeződik, szinte már kezdődhetne a szerverek, számítógépek cseréje…