Templomot patikáért!

Akad település, ahol templom építését vállalta az orvosi rendelőt és gyógyszertárat gründoló befektető.

Tavaly 392 új patika nyitotta meg kapuit, közülük 37 fiók, 11 pedig kézigyógyszertár, az új egységek döntő többsége az ötezer lakosnál nagyobb településeken kezdte meg működését. Ugyancsak a múlt esztendőben 87 gyógyszertár szűnt meg, közülük 32 közforgalmú, három pedig olyan településen volt, ahol a bezárást követően egyáltalán nem maradt patika. Mindezt Héjja Máriától, az Egészségügyi Minisztérium gyógyszerügyi főosztályának vezetőjétől tudták meg mai ülésükön az Országgyűlés egészségügyi bizottságának tagjai. Mint ahogy azt is, 61 intézeti gyógyszertár áll nyitva – a kórházi betegek mellett – a közforgalom számára is.

Bár a patikaliberalizáció szükségességének indoklásánál fontos érvként szolgált, hogy az új szabályok eredményeként majd nő a hosszabban nyitva tartó, illetve hét végi, éjjeli ügyeletet is vállaló gyógyszertárak száma – ez a kalkuláció nemigen jött be. Huszonnégy órás folyamatos szolgálatot összesen három patika vállal, kettő a fővárosban, egy pedig Kecskeméten. Az ügyeletes gyógyszertárak száma 115, míg az újonnan alapítottak közül 4 vállal készenlétet.

Bár szakmai körökben nagy volt a félelem az OTC – vagyis recept nélkül megvásárolható – készítmények gyógyszertáron kívüli árusítása miatt, az adatok azt mutatják, hogy e termékek csupán 1 százaléka talál vevőre patikán kívül. A lanyha érdeklődést mutatja, hogy bár kezdetben a Magyar Posta is beszállt ebbe az üzletbe, ma már felhagyott a gyógyszerbiznisszel, illetve árusítással.

A minisztériumi kimutatás szerint 2007-ben 118, míg tavaly 132 millió forintot fizettek be a patikák szolidaritási díj címszó alatt. Részben ebből finanszírozták a kis patikák támogatását. Ez utóbbi juttatásból 2007-ben 750 tavaly pedig 786 gyógyszertár részesült, összesen 367 illetve 638 millió forint értékben. Ami a patikai bevételeket illeti, csökkenésüket a főosztályvezető is elismerte.

Míg 2007-ben 8,6, tavaly 2,8 százalékkal volt kevesebb az árréstömeg. A nagyobb mérvű 2008-as zuhanást az akadályozta meg, hogy az úgynevezett külön keretből igen sok készítményt átsoroltak a százalékos támogatásban részesülő körbe, s ezek árrése bevételként jelentkezett. A szóbeli tájékoztatóból az is kiderült, hogy kidolgozzák a gyógyszerészi gondozás részletes szabályait, a maximált árakat az Országos Gyógyszerészeti Intézet teszi majd közzé, s hogy bár idén nem kérhettek a patikák kamatmentes előleget – amit korábban részletekben törlesztettek az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak -, ám a szaktárca újra „beüzemelné" ezt a támogatási formát. Az évi négyszeri fixesítés csökkentésének kérdése egyelőre nyitva van, egyes javaslatok szerint ezt egy 2x2-es szisztéma váltaná fel, amikor évente kétszer minden medicinát, kétszer pedig csak az új, a fixesítés kritériumainak megfelelő készítményekkel foglalkoznának.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) számai nem feltétlenül fedték a szaktárcáét. Így például szerintük 42 közforgalmú gyógyszertár szűnt meg, miközben 2009 január végéig 400 új gyógyszertáralapítási engedélyt adtak ki, miközben az újonnan megnyílt patikák 80 százaléka olyan településen létesült, ahol már korábban legalább öt gyógyszertár működött. Tapasztalataik szerint folyamatosan nő a közvetlen külföldi tulajdonú vállalkozások által működtetett, valamint a gyógyszertár-láncokhoz tartozó egységek száma. Az MGYK elnöke új jelenségként említette az „egészségház-konstrukciót", aminek az a lényege, hogy a vállalkozó befektetők – a helyi önkormányzat támogatásával – közös tulajdonosi és irányítási felügyelet alatt működő orvosi rendelőt és patikát építenek, amelyben az utóbbi feladata a profit termelése. Akad olyan település, ahol a befektető 300 fős templom építését vállalta az egészségház létrehozásának engedélyezése fejében. Horváth Tamás egyébként meglehetősen sok, s riasztó példát sorolt a szakmai színvonal csökkenéséről, ami felmérésük tanúsága szerint elsősorban az újonnan alapított patikákra jellemző.

A fentiekkel Torjákné Amberger Teréz, a Gazdasági Versenyhivatal irodavezetője természetesen nem értett egyet – régi koncepcionális ellenfelei egymásnak az MGYK-val. Torjákné szerint ugyanis a gyógyszertári törvény megalkotásának pillanatában – 1994-ben – megindult a piaci harc a patikák között, az semmiképp sem írható a liberalizáció számlájára. Az utóbbi legfeljebb a nagyközönség számára is nyilvánvalóvá tette e tényt. Eltúlzottnak tartotta a patikaláncok veszélyének emlegetését is, tapasztalataik szerint a bővülés kisebb mértékű volt, mint korábban. A legnagyobb patikalánc tulajdonos például mindössze 6-7 új gyógyszertárat nyitott, ezeket is két lépésben.

A felek egyetlen dologban értettek egyet: mindenképp fokozni kell az ellenőrzést.