Tüdőklinika: több mint költözés

Nem csak a komfort javul, szakmailag is elfoglalhatja végre megérdemelt helyét az egyetemi klinika.

A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának helyzetét jelentős mértékben meghatározza, hogy a többi klinikától távol, a János Kórház C pavilonjában működik, ráadásul egyre rosszabb állapotú épületben. Egyes épületrészek évek óta beáznak, bizonyos kórtermeket nem tudnak használni. A klinika oktatói kara éppen ezért nagy várakozással néz a tavaszra ígért költözés elé, ugyanis a tervek szerint új helyen, a Tömő utcában fog működni az intézmény a volt I. sz. Szemészeti Klinika épületében.

Mint dr. Losonczy György, a klinika igazgatója hangsúlyozza, nemcsak a komfort miatt fontos a helyváltoztatás, hanem azért is, mert végre a multimorbid betegek megfelelő pulmonológiai szakellátása tovább javulhat, illetve a betegeik is igénybe vehetik az egyetemi klinikák által biztosított, magas színvonalú multidisciplináris konziliáriusi ellátást. A kedvezőbb betegellátás mellett fontos szakmai szempont, hogy a többi klinika közvetlen közelébe kerülnek, és ezzel teljessé válik egyetemi integrációjuk.

Az elmúlt két évtizedben Magyar Pál professzor vezetése alatt intenzíven fejlődött a gyógyító-, oktató- és kutatómunka a klinika igazgatója szerint, európai színvonalú pulmonológiai kézikönyvek és medikus tankönyvek készültek. A klinika orvosainak többsége tudományos minősítést szerzett, tüdőgyógyász szakorvosai közül kilencen klinikai onkológus, hatan allergológus és klinikai immunológus, egy kolléga pedig intenzív terapeuta szakvizsgával is rendelkezik. Két tüdőgyógyásznak patológusi és két másik oktatónak laboratóriumi szakorvosi vizsgája is van.

Az oktatói kar tagjai közt tudhatják tavaly óta például dr. Moldvay Judit egyetemi docens magántanárt, aki az ország egyik meghatározó tüdőrák szakértője, dr. Karlócai Kristóf kardiológus belgyógyászt, aki a pulmonalis hypertonia hazai vezető szakértője, és dr. Horváth Ildikó egyetemi magántanárt, a hazai pulmonológia egyik prominens személyiségét.

A százkilencvenhét ágyas klinika saját forrásaiból új légzésfunkciós laboratóriumot szerzett be és felújították bronchoscopjaikat is. Az egyik sikeres pályázatuknak köszönhetően értékes digitális röntgenberendezéssel is bővítették eszközparkjukat. Alapítványuk segítségével kardiológiai ultrahang berendezést vásároltak, így a primer pulmonalis hypertoniában szenvedő betegek központi ellátó intézményévé vált a klinika.

Korábban az effort syncope-k differenciál-diagnosztikája komolyabb kihívást jelentett. Most viszont a súlyos állapotú, nem szállítható betegeknél egy intézményen belül megtörténik az igényes pulmonológiai és kardiológiai kivizsgálás is, ami a betegeknek óriási előny, az orvosoknak nagy könnyebbség.

A medikusoknak pedig be tudják mutatni a primer és a tüdőbetegséget kísérő pulmonalis hypertonia közötti különbségeket és hasonlóságokat. A szakma nemzetközi fejlődése és a hazai kardiológiai ellátás speciális feltételei ugyanis úgy alakultak, hogy a primer és szekunder pulmonalis hypertonia is inkább a pulmonológia tárgykörébe helyeződött át.