Túlélés és átrendeződés a salátatörvényben

A 13 törvényt módosító csomag újabb zöld utat kapott az egészségügyi bizottságban.

A 2011-es költségvetés és a salátatörvény szerepelt ma is az egészségügyi bizottság napirendjén, amely többségi igennel mindkét tervezetet általános vitára alkalmasnak tartotta.

Nem hoz forradalmi változásokat, de jó indulási alap, fogalmazott Gyenes Géza (Jobbik). Mint mondta, több változtatásra – ami nem is kerül pénzbe, de mégis közérzetjavító, például az adminisztráció csökkentése – számítottak. Felvetette, hogy az önkéntes idők figyelembevételére (lásd például ügyelet, amely nincs elismerve a nyugdíjjogosultsági időben) önálló javaslattal fog élni.

A túlélés fél éve 2010, míg a fenntartható átrendeződés esztendeje 2011 - mondta Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár hozzátéve, hogy a kényszerből salátába gyúrt 13 törvénymódosítás leginkább az átrendeződés kereteit teremti meg.

Több mint száz paragrafus lényegét vázolta Cserháti Péter helyettes államtitkár, kiemelve többek között, hogy a gyed visszaállításával a pénzbeli ellátást visszamenőleg lehet igényelni. A foglalkoztatókra vonatkozó mulasztási bírság alsó határát a korábbi százezer helyett tízezer forintra csökkentették, s egyéb módosításokkal azt a célt tűzték ki, hogy a jogsértés súlyával arányos legyen a szankcionálás, igazságosabbá váljon a rendszer.

A jelenlegi szabályozás nem kezeli egyértelműen a pro família vényen történő rendelés szabályait, a módosítás viszont lehetővé teszi, hogy az orvos saját maga vagy hozzátartozója részére szakvizsgájának megfelelő jogosultsággal gyógyszert, illetve gyógyászati segédeszközt is felírhasson. Korlátozás a CT és MRI vizsgálatokra való beutalásra terjed ki, ehhez ugyanis szakrendelői beutaló kell.

Szintén pozitívumként tálalta, hogy egy másik módosítással hatékonyabbá válik a képzési és továbbképzési rendszer, bővül a humánerőforrás monitoring rendszerének adattartalma, ez utóbbi pedig alapvető segítség lesz az egészségügyi életpályamodell kidolgozásában.

A katasztrófa-egészségügyi ellátás elsőfokú szerve nem az ÁNTSZ valamelyik (érintett) regionális intézete lesz a továbbiakban, hanem a fővárosi vagy megyei kormányhivatalok egészségügyi szakigazgatási szerve. Ha az esemény több megyét érint, a katasztrófává minősítés a felügyeleti szerv hatáskörébe kerül.

Egyszerűsítik az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) adminisztrációs tevékenységét, pontosítják hatósági és szankcionálási jogkörét.

Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény módosításából kiemelt néhány, a kapacitásokkal foglalkozó passzust: engedélyezik az eddig tiltott átfedést a kistérségi járóbeteg-ellátó intézmények átadása kapcsán keletkező problémák miatt, illetve a régiós kapacitáselosztás helyett a háziorvosi ellátásra alapuló elosztást preferálnák. Úgy vélik ugyanis, hogy leginkább innen követhetők a betegutak, s ez alapján lehetne a pénzeket a feladathoz rendelni.

Nem kezeli kellő súllyal a családorvosok szakorvosi végzettségét a törvény Nagy Kálmán (KDNP) szerint, pedig ezzel fölösleges beutalásokat, vizsgálatokat lehetne megspórolni, illetve csökkenteni lehetne a várólistákat.

Kovács Tibor (MSZP) kérdésére tisztázódott, hogy várólistát pénzzel kiváltani csak akkor lehet, ha nem közfinanszírozott a kapacitás. Ha van rá mód, engedélyezik, hiszen a „kiesővel" felszabadul egy hely és rövidül a várakozók listája.

Garai István (MSZP) a kapacitásmódosítás kapcsán nem helyeselte a RET-ek devalvációját, ugyanis tapasztalatai szerint sokszor születtek szakmai megállapodások ezekben a testületekben, igaz, tette hozzá, a politika ezeket gyakran felülírta. Egyeztető fórumra valamilyen formában mindenképpen szükség van, ám operatívabb jelleggel, derült ki az államtitkárság elképzelése.

Nehezményezte a számlaadás kötelezőségének eltörlését Kovács Tibor, aki vélhetően kevés ellátóval konzultálhatott, hiszen közismert, hogy a szolgáltatóknak nyűg, a betegeknek pedig leginkább érdektelen papír a számla. Az ellenőrzésnek a finanszírozó és az ellátó között kell megtörténnie a szaktárca szerint. Persze ha a beteg kéri az ellátásáról szóló számlát, megkapja. Az ellátókat sokszor azért zavarja a számlakibocsátás, mert úgy tűnik, mintha azt a pénzt meg is kapnák az államtól, holott gyakran a tvk-juk felett teljesítenek, amiért egy fillért sem kapnak, hangzott el a bizottsági ülésen.

Megerősítette az államtitkárság, hogy nem lesz igénybevételi díj, amíg ilyen kaotikusak a betegutak, vagyis nem kérnek a betegektől pénzt, ha más intézményt választanak, mint ahová területileg tartoznak. A későbbiekben azonban elképzelhető, hogy az intézmény- és orvosválasztást fizetőssé teszik.

A kamarai törvény módosítását már nem szuszakolták bele a törvénycsomagba, mivel kicsit meg is csúsztak az egyeztetésekkel, így önálló képviselői indítványként fog a parlament elé kerülni.

 
A leghosszabban a gyógyszerforgalmazásra és a gyógyszerellátásra vonatkozó módosítással foglalkozott a bizottság. Mint Szócska Miklós tájékoztatásából kiderült, továbbra is folynak a tárgyalások a gyógyszerészeti egyeztető fórumon, ugyanis felhatalmazása van az utólagos egyeztetésekre a kormány részéről.

Nem gondolják, hogy minden bajra gyógyír a deliberalizáció, és tisztában vannak azzal, hogy a kistelepülések gondját most nem oldja meg, viszont sokat segíthet a mozgó fiókgyógyszertárak engedélyezése.

A gyógyszerészek tulajdonossá válásáról – vagyis arról, hogy honnan lesz a gyógyszerészeknek pénzük az 51 százalékos tulajdonrész megszerzésére – még tárgyalnak. Forrásigényes ez a lépés is, mint ahogy a végzett gyógyszerészek bekerülése is a rendszerbe. Az öröklődés is a tisztázásra váró kérdések közé tartozik. Az orvosokat nem zárják ki a patikatulajdonlás lehetőségéből, ugyanakkor a gyógyszergyártókat, kereskedőket és offshore cégeket igen.

Szócska szerint a gyógyszerügyben az aranyláz időszaka kezdődött, elismerte, hogy voltak szubjektív előnyei, mint például több lett a patika, hosszabb a nyitva tartás, de a liberalizáció kedvező hatását a kistelepüléseken élők nem élvezhették. Beavatkozás kellett, mielőtt teljesen eltorzul a rendszer, tette hozzá.

Az államtitkár még elmondta: zajlik az ellátási helyzetet bemutató digitális térkép készítése. Áttekintik az OEP teljes ellenőrzési gyakorlatát, amellyel koránt sincsenek megelégedve. A praxistörvény egyelőre csak anyagi vonzata miatt nem került terítékre, de az előkészületek már folynak, s leginkább praxisközösségekben, csoportpraxisokban látják a jövő útját.