Új betegjogi központ: egykapus ügyintézés

Egyelőre még a szervezés stádiumában van a Semmelweis Tervben is szereplő betegjogi intézmény.

A betegjogok európai napján e fontos emberi jog egészségügyben való érvényesülését vizsgálták a meghívott előadók a szakminisztériumban a Nemzeti Egészségügyi Tanács által (NET) rendezett konferencián. Sok általánosság és kevesebb konkrétum hangzott el az emiatt meglehetősen laposra sikerült, öt előadásból és kerekasztal-beszélgetésből álló tanácskozáson.

Pedig a téma adott volt, már csak azért is, mert elkészült egy újabb betegjogi felmérés az EU-ban, és szerveződik az országos betegjogi központ, amely hivatott lenne betölteni a megszüntetett Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány (BEGYKA) okozta űrt.

Egykapus ügyintézést biztosítana, egységes jogvédelmet adna a módszertani központként is létrehozandó új betegjogi központ, amely a Semmelweis Tervben is szerepel. Neve azonban a beérkező javaslatok hatására Országos Betegjogi és Dokumentációs Központra (OBDK) módosult – tájékoztatta a jelenlévőket az intézmény szervezéséért felelős dr. Mogyorósi Dorottya, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium főtanácsadója. A „dokumentációs" jelző azért került be, mert itt őriznék a bezárt egészségügyi intézmények betegdokumentumait.

A megszüntetett közalapítvány feladatait szétválasztják, a majdan független kormányhivatalként működő központ ugyanis csak betegjogokkal kíván foglalkozni. Ez viszont egyelőre megoldhatatlannak tűnik, ugyanis a TÁMOP-os forrást annak idején a BEGYKA nevébe is foglalt mindhárom terület fejlesztésére együttesen kapta. Most keresik a jogi megoldást az összekuszálódott helyzetre (a betegjogi képviselők például a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalhoz kerültek).

Egy újabb uniós betegjogi felmérés eredményéről számolt be dr. Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szervezet betegjogi programvezetője. Az előző, 2008-as felmérés aggasztó eredménye után – a betegjogok leginkább deklarált, mintsem teljesített elvárások – sem lehet igazán átütő eredményekről beszámolni. Továbbra is sérül ugyanis például a betegek kezeléshez való hozzáférésének joga, ami állapotuk rosszabbodáshoz vezet. Az eredményeket egyébként a múlt héten ismertették Brüsszelben, hamarosan várható a magyar fordítás megjelenése is.

Mint Kapronczay Stefánia megjegyezte, a felmérés alapját a 2002-ben elfogadott Európai Betegjogi Charta (nem hivatalos dokumentuma az Európai Uniónak, azonban az Alapvető Jogok Chartájának az egészségügyi ellátásról szóló, 35. cikkén alapul) által felsorolt 14 jog képezte. Az eredmények inkább csak jelenségek felmutatására alkalmasak, tette hozzá, mert nem minden állam vett benne részt, például a német kórházak zárt ajtóval fogadták a kérdezőbiztosokat.

Ettől függetlenül az összesítésben hazánk már csak Ciprust tudta maga mögé zavarni, hogy mégse legyen a legutolsó. Azért a jó eredményeket se hallgassuk el: kiváló helyezést értünk el a kemoterápiához való hozzáférésben. A magyarra fordított verzió tovább segítheti ajánlások megfogalmazásával a betegjogok érvényesítését, tette hozzá a TASZ szakértője.

Van mit tenni a területen, erre utalt dr. Oberfrank Ferenc, a MOTESZ Etikai Bizottságának elnöke, aki szerint a betegjog nem ballaszt, és a vele járó feladatot nem lehet letudni a betegjogi képviselő jelenlétével.