Új ügyeleti rendszert javasol a HGYSZ

A szövetség szerint az ügyeletre vonatkozó új szabályozást az állami finanszírozás bevezetésével együtt kell hatályba léptetni.

A gyógyszertári ügyeleti ellátás szabályozatlansága a rendszerváltás óta megoldatlan probléma. A legfőbb gondot az jelenti, hogy működése kiszámíthatatlan a lakosság számára, emellett az állami hozzájárulás hiánya miatt a gyógyszertáraknak is jelentős terhet jelent. A Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) kedden nyilvánosságra hozta azt a javaslatot, amely megújítaná az ügyeleti rendszert.

A szövetség tavaly márciusában kezdeményezte, hogy a kormány és a szakmai szervezetek között kezdődjön párbeszéd a mainál hatékonyabb, a betegek és a gyógyszerészek érdekeit figyelembe vevő gyógyszertári ügyeleti rendszerről.

Az elmúlt hónapokban az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a gyógyszerészeti szakmai szervezetek több alkalommal egyeztettek egy új, átlátható, hatékony és fenntartható ügyeleti rendszer kidolgozásáról. Ezt követően a HGYSZ elkészítette és benyújtotta az egészségügyi államtitkárságnak a gyógyszertári ügyeleti rendszer kialakítására vonatkozó részletes javaslatát.

A szövetség határozott álláspontja, hogy az ügyeletre vonatkozó új szabályozást az állami finanszírozás bevezetésével együtt kell hatályba léptetni. A szervezet az átalánydíj bevezetését javasolja, melynek folyósítása a gyakorlatban a kisforgalmú gyógyszertárak működési célú támogatásához hasonló módon történhetne meg. Az átalánydíj számításánál figyelembe kellene venni a gyógyszertárak fajlagos költségeit, az ügyeletes és készenlétes órák számát, valamint a várható forgalom mértékét is.

A HGYSZ az új ügyeleti rendszer körzeteinek felvázolásánál négy lehetséges megoldást dolgozott ki. A főváros esetében minden esetben 5 ügyeletes körzettel számoltak, míg a különböző javaslatok a vidéki ügyeletes körzetek számában térnek el egymástól. Ezekben a lehetséges változatokban meghatározott lakosságszám alapján egyesítették és olvasztották össze járásokat.

A lakosság számára a 160 vidéki ügyeletes körzetet tartalmazó koncepció a legkényelmesebb, és ennek szabályozása is a legegyszerűbb. Nagy hátránya viszont, hogy ennek a rendszernek a működtetéséhez több gyógyszerész és nagyobb állami támogatás szükséges.

A 126 és 99 vidéki ügyeletes körzettel számoló koncepciók esetében sokkal kevesebb gyógyszerészre és költségvetési forrásra van szükség, azonban ez együtt jár azzal, hogy a lakosság számára is érezhetően csökken a nyitvatartási időn túli gyógyszerellátás elérhetősége.

A 18 vidéki körzettel számoló koncepció azt mutatja be, hogy mekkora költséggel járna a minimális szolgáltatás biztosítása. Ennek bevezetése nem valószínű, mert a jelenlegi rendszerhez képest akkora szolgáltatáscsökkenéssel járna együtt, ami heves tiltakozást váltana ki a lakosság és az önkormányzatok részéről egyaránt.