Újragondolt szakképzés: több lesz a központi gyakornok

Július elsejétől „teszt üzemmódban" 11 kritérium – indikátor –alapján minősítik a háziorvosokat.

Az ily módon, havonta elért pontjaik mellett a doktoroknak postázzák az országos valamint az adott területen dolgozók átlagpontjait is, amelyek segítségével önértékelést végezhetnek, közölte Székely Tamás. Az egészségügyi miniszter a Világgazdaság immár XVIII., csütörtöki konferenciáján azt is elmondta, amennyiben az érintettek pozitívan reagálnak a kísérletre, 2010. január elsejétől rendszerszerűen működtetnék az indikátor alapú minőségértékelést. Hozzátette: ennek finanszírozását külön forrásból, nem pedig máshonnan „lecsípett" összegekből gondolják biztosítani. Korábban egyébként lehetett pályázni egy ugyancsak több indikátort tartalmazó önértékelési rendszerben való részvételre, a jelentkezők közül 250 háziorvos pályázatát fogadták el.

A szakellátást érintő tervek között szerepel egy új szakmakód-rendszer bevezetése, amelyből leolvasható lesz az alapszakma, a ráépített szakma, s többek között az adott osztály száma. Az elképzelések szerint hamarosan életbe lépnek az új minimumfeltételek, amelyet az intézmények működésének új engedélyeztetése, s ugyancsak új szerződéskötési eljárás követ.
Szeretnék bevezetni az intézmények on-line elszámolását is, amelynek első lépéseként a betegek első kórházi napját, valamint onnan való távozásuk idejét – lényegében a fekvőbeteg intézményben eltöltött napok számát – regisztrálnák az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál. A miniszter szerint ez a rendszer jelentős segítséget nyújtana a sürgősségi ellátás zökkenőmentes biztosításához, hiszen pontos nyilvántartás készülhetne arról, hogy adott időben hol van szabad kapacitás, így a mentőknek nem kellene bolyonganiuk betegeikkel egyik kórházból a másikba. A rendszert Székely Tamás a korábbi ágynyilvántartóhoz hasonlította.

Elkészült, s állítólag hamarosan a kormány elé kerül a korábban sok vihart kavaró új szakképzési rendszer, amelynek deklarált célja a kórházak tényleges igényéhez igazítani a szakemberkínálatot. Ezzel kapcsolatban az is elhangzott, hogy az eredetileg tervezett, mindössze 10 százalékos központi gyakornoki keret lényegesen nagyobb arányú lesz. Székely Tamás végezetül cáfolta, hogy a tavalyinál kevesebb pénz jut a gyógyításra. Az általa bemutatott táblázat szerint 2009 hasonló időszakához képest 3,5 milliárddal több jutott a járó-, s valamivel több mint 5 milliárddal a fekvőbeteg ellátásra.

A debreceni Kenézy Kórház ügyével kapcsolatban – az intézmény négy milliárdot követel az OEP-től az ágyleépítések miatt elmaradt bevétele pótlására – a miniszter elmondta: a kórház ilyen irányú igényét az első fokú bíróság elutasította. A debreceniek megfellebbezték a döntést, amelyet a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezett. Székely értelmezésében tehát nem arról van szó, hogy az LB fizetésre kötelezte az OEP-et, ami szerinte azért sem jár az intézménynek, hiszen az egészségpénztár egy-egy beteg ellátásáért fizet, ennek a kötelezettségének pedig maradéktalanul eleget tett a pénztár.

Az állami felelősségvállalásnak a jelenleginél sokkal határozottabban kell megjelennie az egészségügyben, szögezte le Mikola István. A legnagyobb ellenzéki párt egészségpolitikusa szerint közigazgatási reformra van szükség, amely alapját képezheti a térségi egészségügyi trendekre alapozott egészségpolitikának, s ezen keresztül a forráselosztásnak. Egy új kormányzati struktúrában a források elosztásánál a jelenleginél lényegesen nagyobb szerephez kell jutnia az egészségügynek, az oktatásnak és a szociális területnek. Mikola – korábbi nyilatkozataihoz hasonlóan – ez alkalommal sem vetette el a magántőke bevonását, ám ezt csak igen szigorú, s következetes szabályozás mellett véli elképzelhetőnek.