Újrarajzolt szakorvosképzés – és a tények

Az Egészségügyi Minisztérium kiegészítéseket juttatott el szerkesztőségünkbe cikkünkkel kapcsolatban.

Az Európai Parlament és Tanács 2005-ben fogadott el irányelveket a szakmai képesítések elismeréséről. Ez az orvosok képzéséről többek között kimondja, hogy szükséges a klinikai szakterületek és gyakorlatok olyan megfelelő ismerete, amely egységes képet biztosít az orvos számára a mentális és fizikális betegségekről a betegségmegelőzés, a diagnózis és terápia, illetve az emberi szaporodás szempontjából. A szakorvosi képzéssel kapcsolatban pedig azt írja, hogy a képzésnek teljes munkaidőben, az illetékes hatóságok által elismert meghatározott intézményekben kerül sor.

A képzés magában foglalja a képzést nyújtó osztály orvosi tevékenységeinek teljes körében való részvételt, beleértve az ügyeleti ellátást is, oly módon, hogy a szakorvosjelölt, az illetékes hatóságok által megállapított eljárás rendnek megfelelően, a teljes munkahét alatt és az egész év folyamán a szakmai tevékenységet teljes egészében elméleti és gyakorlati képzésre fordítja. Ennek megfelelően az ilyen beosztásban megfelelő javadalmazás jár.

Egyrészt az EU irányelveinek, másrészt a jelenlegi képzés problémái miatt szükségessé vált a rezidensképzés rendszer megváltoztatás, új elemekkel történő bővítése. Az Egészségügyi Minisztérium elkészítette ennek tervezetét, s ez jelenleg a tárcaközi egyeztetés fázisában van. A tervezet célja a szakképzési rendszer térítésmentességének megtartása az államilag finanszírozott általános orvosképzésben részesült, első szakvizsgájukat szerző jelöltek számára, s emellett a támogatott rendszerben elhelyezkedni nem kívánók számára a képzésbe térítéses formában történő becsatlakozás lehetőségének biztosítása. Fontos szempont a jelentkezők hiányszakmák felé irányítása a munkáltató többletfinanszírozásának illetve a jelölt többlet-díjazásának rugalmas alkalmazásával a jelöltek szakmaválasztási lehetőségét a tényleges alkalmazói igényekhez közelíteni azzal, hogy a képzésre az egészségügyi szolgáltatók által meghirdetett konkrét állások betöltésére jelentkezhetnek a jelöltek.

Főbb elemei szerint a jövőben a jelöltek már a törzsképzési időszakban a kórházzal állnak munkaviszonyban. Ennek megfelelően a szakorvosjelöltet foglalkoztatni kívánó kórházak nyújtanak be pályázatot az általuk meghirdetni kívánt állásoknak a központi költségvetésből történő képzési támogatására , de a végzett szakorvosjelöltek maguk is pályázhatnak a központi költségvetési támogatással meghirdetett állásokra és a központi gyakornoki helyekre. A jelöltek közül a hiányszakmákra jelentkezők a központi költségvetésből kiemelt támogatásban részesülnek. A képzés irányítás, a feltételek teljesítésének ellenörzése természetesen továbbra is az egyetemek feladata marad.

indezzel a tárca célja az, hogy a szakorvosképzés az eddiginél gyakorlatorientáltabb legyen, segítse az orvosi teamban való együttműködést, és a jelöltek munkáltatóval való jobb kapcsolatát.
Kénytelenek vagyunk mindezeket a tervezetben szereplő fontos tényeket a Weborvos olvasóinak ily módon a tudomására hozni, mivel az „Újrarajzolt szakorvosképzés – kérdőjelekkel" című írásuk mintha ezek ismerete nélkül készült volna, s írt több száz majdan utcára kerülő diplomásról, az állam bizonyos területekről történő kivonulásáról. A dolog ennél egy picit bonyolultabb, -idézhetnénk mi is a cikkből – de reméljük, hogy információink hozzájárulnak az olvasók számára a bonyolult kérdések tisztázásához.

EÜM Sajtó