Újraszabályozott ügyelet: törvényre várva | Weborvos

Várakozó állásponton a kórházvezetők: ha lesz törvény, újraszabályozzák a munkarendet.

ihirdetett törvény hiányában csúszik a munkaidő-direktíva végrehajtása. Ez derült ki több fővárosi kórházigazgató megkérdezése után. Mint ismert, július elsejétől Magyarországon is kötelező az uniós munkaidő-direktíva. Ez az egészségügy esetében azt jelenti, hogy heti 60 óránál többet (40 óra „normál" munkaidő+8 óra kötelező elrendelhető többletmunka+12 óra önkéntes munka) senki sem dolgozhat, miközben biztosítani kell a szükséges pihenőidőt is. A rendelkezés az uniós országok döntő többségében megoldhatatlan feladat elé állítja az egészségügyet, hiszen végrehajtásához sem kellő számú szakember, sem pénz nem áll rendelkezésre.

Egyetlen kivétel a fővárosban a Bajcsy Kórház, ahol már három éve készítettek munkaidő tükröt. Papp László szerint egyébként az uniós csatlakozás óta Magyarországon semmi sem tiltotta az EU-s munkaidő direktíva alkalmazását, és semmi sem írja elő, hogy dolgozni kizárólag reggel 8-tól délután 16 óráig lehet. A főigazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy másként kell megszervezni az ügyeletet, ahol van, s ott is, ahol nincs sürgősségi osztály. A Bajcsy doktorainak munkaideje az átszervezés eredményeként anélkül csökkent havi 250-260 óráról 192-re, hogy egy fillérrel is kevesebbet keresnének.

Egyetemi cég alvállalkozói az orvosok
A Szegedi Tudományegyetem klinikáin nem egységes az ügyeleti rend megszervezése, az intézményvezetők maguk dönthettek egyik vagy másik módozat mellett – tájékoztatta a Weborvost Kovács Iván, a klinikai központ stratégiai igazgatója. A klinikák többségén továbbra is alkalmazotti jogviszonyban ügyelnek, öt-hat szervezeti egységben látják el vállalkozói formában az ügyeleteket. A Szegedi Tudományegyetem az ügyelet ellátására létrehozott egy korlátolt felelősségű társaságot, az orvosok a cég alvállalkozójaként vállalhatnak munkát. Ezzel kerülték meg, hogy az orvosok egyszerre legyenek munkavállalói és alvállalkozói az egyetemnek. Az egyetem tulajdonában álló cég és annak alvállalkozó orvosai is önálló működési engedélyért fordultak a tisztiorvosi szolgálathoz. A klinikai központ tehát csak az egyetemi céggel köt szerződést, nem áll közvetlen szerződéses kapcsolatban az orvosokkal, így az ügylet nem ütközik a színlelt szerződések tilalmát tartalmazó jogszabályba. Egy egységen belül sehol sincs vegyes rendszer, tehát vagy tisztán alkalmazotti vagy tisztán vállalkozói forma működhet. Kovács Iván megjegyezte: a rendszert folyamatosan monitorozzák, s a kezdeti tapasztalatok alapján szeptemberben felülvizsgálják a szabályozást.

A direktíva mindenek előtt
A gyulai Pándy Kálmán Kórház főigazgatója úgy véli: csaknem

Pándy Kálmán Kórház

A kecskeméti megyei kórházban nem igényelt átszervezést a jogszabály hatályba lépése. Horváth Attiláné, az intézmény szóvivője elmondta: a sürgősségi betegellátó osztályon folyó munkát már több mint egy éve műszakosították, a kórház többi részlegén pedig évek óta szakmánként szerveződött betéti társaságok útján látják el az orvosok az ügyeletet – ezért nem volt teendő Kecskeméten akkor sem, amikor 2006-ban lejárt a színlelt szerződések felszámolására meghirdetett moratórium.

Baranyában a jogszabály megjelenésére várnak
Miután az elmúlt hét végéig nem jelent meg az a jogszabály, amely az ügyeleti munkaidő módosításának pontos törvényi hátterét tartalmazza, a baranyai kórházak többsége nem tudott konkrét megoldásokról beszámolni. A legnagyobb betegforgalmat bonyolító fekvőbeteg intézet, a Pécsen működő Baranya megyei kórház is előbb szeretné megismerni a jogszabályt, s csak azután dönt a továbbiakról. Annyi azonban bizonyos, hogy a kórház korábbi, megszokott ügyeleti rendszerén már a februári struktúraátalakítás is változtatott: kevesebb ügyeleti napot tudnak vállalni, mint korábban.

A szigetvári városi kórházban már a múlt évben kiszervezett formában működött az ügyelet, a szakorvosi ügyeletet külső cég bonyolítja le. Ez a helyzet azért speciális, mert az új rendelet szerint a már teljes munkaidőnek számító ügyeleti órák esetleges plusz költségei nem a kórházat, hanem a közvetítőt terhelik, mondta érdeklődésünkre Göbölyös Yvett főigazgató, aki hozzátette: amint a jogszabály napvilágot lát, újratárgyalják a társaság vezetőjével az ügyeletet.

A siklósi kórházban előreláthatóan nem okoz problémát az új rendelethez alkalmazkodni - állítja Kanizsai István igazgató. A kórházban ugyanis megfelelő számú orvos dolgozik ahhoz, hogy a kötelező ügyeleti óraszámot fennakadás nélkül „belsős emberekkel" teljesítsék, de lehetőség nyílik arra is, hogy külsős szakorvosokat alkalmazzanak a feladatra.

Fehérváron felmérést készítenek

Székesfehérvári kórház

A móri kórházat területi intézményként sorolták be, így nem kötelező huszonnégy órás ügyeletet biztosítaniuk. Az előírásoknak megfelelően több mint harmincmillió forintból – önkormányzati és állami támogatással – sürgősségi fogadóhelyet alakítanak ki, ám ennek ügyeletszervezéséről a kórház vezetőjét helyettesítő gazdasági igazgató nem kívánt nyilatkozni.

Az új műszakos beosztás miatt a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház Kht.-ban mátrix ügyeletet szerveznek az éjszaka csupán készenlétes ügyeletest kiállító osztályok fekvő betegeinek felügyeletére. A kisebb osztályokon ugyanis este nyolc után megszűnik az éjszakai ügyelet, ezeken a helyeken otthoni készenlétet rendelnek el (ennek díja csak a 25 százaléka az amúgy kifizetendő ügyeleti összegnek) az orvosok számára.
A sürgősségi betegellátó osztályon mindig lesz ügyeletes szülész-nőgyógyász, sebész, belgyógyász, aneszteziológus és mindenkinek lesz úgynevezett készenléti párja.

A régi rendszerben a túlóravállalás mellett az orvoshiánnyal küszködő intézmény is ki tudta alakítani az ügyeleti rendet, ám az új szabályok miatt már csak műszakszervezéssel tudnak eleget tenni az elvárásoknak. Az orvosok, szakdolgozók 12-24 órás beosztásban fognak dolgozni, ami azt jelenti, hogy a főmunkaidőnek megfelelő időszakban például kevesebb orvos tartózkodik a kórházban, míg az ügyeleti időszakban több osztály ellátását összevonják (mátrix). A tizenkét órás műszakot követően másnap nem oszthatják be az orvost nappali műszakra, sőt: kötelező kiadni számára a pihenőt, s az orvosnak kötelező lesz azt igénybe vennie.

A dolgozók nehezen veszik tudomásul a változást, van olyan orvos, aki szerint inkább a régi rendszerben kellene folytatni a munkát, s szívesen tennének írásos nyilatkozatot is arról, hogy vállalják így is, ügyeleti díjért a feladatot. (Jelenleg a kórház ellen per folyik, amelyet a belgyógyászok indítottak, hogy az ügyeleti időszakra is teljes bérezésben részesüljenek, majd beadványukhoz csatlakozott minden dolgozó.) Szakmailag helytelennek tartják, hogy orvos nélkül maradnak a kisebb osztályok éjszakára, nekik pedig nincs szükségük arra, hogy otthon üljenek, mondván, szabad napjuk van, ám azt nem akkor vehetik ki, amikor a családtagjaik is otthon vannak.

A dolgozók attól is tartanak, hogy kevesebb fizetést kapnak az új rendszerben, ám Mészáros Lajos stratégiai igazgató másképp látja: szerinte lényegében kevesebb munkáért ugyanakkora bért fognak kapni, ugyanis a kieső bért pótlék formájában visszajuttatják a délutános, éjszakai és hétvégi ügyeletet ellátó dolgozóiknak.

Problémák a munka-átszervezésekben
Bár csupán június 27-én volt az első minisztériumi tájékoztató,

Miskolci megyei kórház

Egyebek mellett megszüntették, illetve újragondolták a külső rendeléseket. Kollegáik eddig munkaidőben más kórházakba is jártak rendelni, s így nem a megyei kórház javára használták ki a munkaidőalapot, miközben bármely munkaviszonyban eltöltött óra beleszámít a heti maximumkeretbe. Ugyanakkor csökkenttették az ügyeletesek számát a kórházban, s vizsgálják, hol váltható ki készenléttel az ügyelet. „Megvizsgáltuk a műszakosítás lehetőségét is, van olyan szakma, ahol ez elméletben működtethető, de például a kardiológiában, a traumatológiában vagy az idegsebészeten nem, mert nincs annyi traumatológusunk, hogy három ütőképes csapatot alkothassanak".

Dr. Csiba Gábortól azt is megtudtuk: összehívták az érdekképviseleteket a kórházban, hogy a lehető legkisebb fesztültséget okozó megoldást együtt találják meg. Arra kérte őket az intézmény vezetése, hogy adjanak javaslatot a megoldásra, hogy a kritikus osztályokon – ilyen például a traumatológia vagy az aneszteziológia – is elfogadható és a jogszabálynak megfelelő lehetőséget vezethessék be.

Több orvosra van szükség
A kazincbarcikai városi kórházban is okoz gondokat a munkaidő új szabályozása. A megoldások kapcsán Trencsényi Erzsébet kórházigazgató főorvos lapunk érdeklődésére elmondta: az átszervezések komoly gondot okoznak az intézményben, hiszen orvoshiány jellemzi a kórházat. Az igazgató véleménye szerint a kisebb kórházak vagy azok, amelyekben ugyancsak kevés az orvos, nehéz helyzetbe kerülnek, a munkaidő direktíva betartásának kötelezettsége révén. A munkaidőkeret jogszabály szerinti biztosításához ugyanis több orvosra volna szükség az intézményekben.

Amit mégis tehetnek: a szakdolgozóknak műszakokat szerveznek a laborban, a röntgenben, az aneszteziológián és a műtőben, az orvosok esetében pedig maradnak az ügyeletek. Az ő munkájukhoz külső, vállalkozó orvosokat vagy a máshol felmentési idejüket töltő szakemberek kiegészítő munkáját veszik igénybe. Ügyelet lesz az intenzív, a sebészeti, a belgyógyászati, a gyerekgyógyászati és a szülészeti osztályokon is, ám például a szemészeti osztály esetében az ügyeleti idő helyett készenlétben állnak majd rendelkezésre a szakemberek.