Ülést tartott a Kerekasztal

A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal 2007. június 14-ei határozatai.

2. A kormány által politikai sikerként hangoztatott, egyre olcsóbb áron befogadott, vagy egyre kisebb mértékben támogatott gyógyszerek nem a betegek, hanem a biztosító pénztárcáját kímélik, mert hosszabb távon a betegek állapotának romlásán túl, későbbi ellátásuk költségét is növeli. Ezzel párhuzamosan fokozottan nő a támogatással egyáltalán nem rendelkező gyógyszerek száma. Nem ismertek azok az elvek, amelyek az egyes gyógyszerek támogatásának csökkenését, illetve megvonását indokolják.

3. A NEK felhívja a kormány figyelmét arra, hogy a társadalmi egészségbiztosítás szolidaritás alapú, társadalmi kockázatközösséget fenntartó, az egészségi kockázatokat értékelő és kezelő intézmény, amelynek tevékenysége az emberekre, az egészségre, az életminőség javítására irányul. E tevékenység prioritásait az egészségpolitika határozza meg (ami jelenleg nincs Magyarországon).

A társadalmi egészségbiztosítás működése során az egészséggel és pénzzel gazdálkodik, de ez nem jelenti azt, hogy üzleti nyereségtermelő vállalkozás lenne. Téves, vagy félrevezető az a szándék, ami a társadalmi egészségbiztosítást haszonelvű, nyereségtermelő üzleti egészségbiztosítássá kívánja változtatni, ez csak néhány üzleti csoportnak, vagy politikusaiknak önös érdeke. A Kormány ne hagyja magát becsapni vagy zsarolni.

4. A NEK felhívja a Kormány figyelmét arra, hogy a társadalombiztosítás üzleti biztosítássá alakítása minden esetben tragikus népegészségügyi, társadalmi és gazdasági következményekkel járt.

A társadalom kettészakadt a mindenkori fiatal, egészséges, gazdag, jó kockázatú és az idős,, beteg, szegény, rossz kockázatú emberek csoportjára. Az üzleti egészségbiztosítók - a szolidaritást fenntartó szabályozás és ígéreteik ellenére - üzleti tevékenységükkel kizárólag a jó kockázatúakat célozzák meg, a rossz kockázatú, biztos káresetek nem tartozhatnak a nyereségorientált tevékenységük körébe. A „jó kockázatúak" csoportjával együtt kivonják a forrást a rendszerből, a „rossz kockázatúak csoportja marad az állam nyakán fedezet nélkül. Miután Európában a szolidaritás alapelv, az egészséghez való jog alapvető emberi jog, az emberek nem maradhatnak ellátatlanul, ezért az egészségügyi ellátás forrásigénye 2-3 szorosára nő, ami Magyarországon a jelenlegi egészségbiztosítási alap 1500 milliárd forintjának 3000-4500 milliárd forintra növelését jelentené. Erre gazdaságunkban nincs fedezet. Ebből eredően az egészségbiztosítás álreformja miatt 4-5 millió ember csak szükség-ellátásban részesülhet.

5. A NEK javasolja a Kormánynak, hogy mivel az OEP szakszerű fejlesztési programja már a múlt évben elkészült, erre alapozza a reform döntéseit. Így lehetőség lesz arra, hogy a társadalmi egészségbiztosítás intézményének folyamatos működtetése mellett elkerüljük azokat a tragikus következményeket, amit több évtizede, több téves reformot végrehajtó országban tapasztaltak. E döntés megfelel Miniszterelnök 2005 szept. 12-én elhangzott, szakszerű, helyes politikai szándéknyilatkozatának.