Uniós forrásokkal a fenntarthatóságért

A legnagyobb megtakarítást az egyszer és pontosan elvégzett, összehangolt diagnosztika jelenti.

Dr. Erőss Györggyel, a Philips Magyarország Kft. egészségügyi üzletágának igazgatójával az idei eredményekről beszélgettünk.

– Igazgató úr, hogyan értékeli az idei évet?

– Erre az évre, ugyanúgy, mint a korábbiakra, a csúszás volt jellemző. Májusban kihirdették a struktúra-átalakítási TIOP pályázatok nyerteseit, amely projekteknél 2012 végéig el kell számolni az uniós forrásokkal. A strukturális fejlesztéseknek sok helyen jelentős építészeti beruházás tartozik, ám a támogatási szerződések számos intézmény esetében még nincsenek aláírva, pedig 2010 végén járunk. A Pólus-projektek szintúgy késésben vannak, a döntés megszületett, az ünnepélyes aláírások megtörténtek, és nem lehet tudni, hogy miért késik a megvalósítás. Szintén elakadtak az uniós forrásokra épülő onkológiai, további sürgősségi és PIC-pályázatok. Az uniós forrásokat pedig el kellene költeni. Nem az a magyar egészségügyi legnagyobb problémája, hogy a jövő évi gyógyító-megelőző kassza kisebb, mint az idei, hanem az, hogy nem valósultak meg az elmúlt években valódi strukturális változások, tehát a vödör továbbra is lyukas marad.

– Ilyen környezetben Önök hogyan zárják az idei évet?

– Telepítéseinkből nem úgy tűnik, mintha rossz évet zártunk volna. A székesfehérvári megyei kórházban lévő Mediworld diagnosztikai központban telepítésre kerül egy teljes test vizsgálatokra is alkalmas Philips Achieva 1,5T MR. A Semmelweis Egyetem Kardiovaszkuláris Központjában éppen most zajlik 256 szeletes Philips iCT 256 berendezésünk próbaüzeme. A kecskeméti megyei kórházban telepítettünk egy Philips Brilliance 16 CT-berendezést. Értékesítettünk öt sebészeti képerősítőt országszerte, egy magán egészségügyi központnak Philips Cosmos U-karos röntgent és foszforlemezes kiolvasókat adtunk el. A Semmelweis Egyetem Kardiovaszkuláris Központjába szállítottuk egy Xcelera kardiológiai informatikai és analízis rendszert, és disztribútori partnerünk, a Hunmed Kft. partnerünk több mint egy tucat betegőrző monitort telepített. A miskolci megyei kórházban telepítettünk egy Philips Essenta DR direkt digitális röntgenrendszert, és a székesfehérvári kórházba került egy Philips Practix 160 mobil röntgen. Végezetül, a kistérségi pályázatok keretében öt DuoDiagnost röntgent helyeztünk üzembe Siklóson, Kiskunmajsán, Sárváron, Sárbogárdon és Abonyban.

– Ha már így szóba hozta, mi a véleménye a kistérségi szakrendelők fejlesztéséről?

– Ezek a pályázatok csúszással ugyan, de megvalósultak. Sajnos, a megvalósulást követően egyre több helyen derül ki, hogy problémát fog okozni a fenntartás. E pályázatokkal kapcsolatban a másik nagy gond, hogy úgy érezni, mintha a források rendelkedésre bocsátása akadozna, a kifizetések érthetetlen módon késnek, és ezzel az egyébként is nehéz helyzetben lévő egészségügyi beszállítókat szinte lehetetlen helyzetbe hozzák. Pedig a szakrendelőket átadták, a berendezések működnek. Nagyon úgy látszik, hogy néhány, az uniós pályázatokkal foglalkozó szervezetnél is frissíteni kellene a szakemberek tudását. Pedig mi, beszállítók mindenhol felkínáljuk a szakmai együttműködés, a jövőkép kialakításában való szakmai támogatás lehetőségét, de továbbra sem jellemző, hogy élnének ezzel.

– Hogyan határozná meg az egészségügyi ellátórendszer filozófiáját, ha egyszer tanácsot kérnének Öntől?

– Továbbra is azt látom, hogy az ellátórendszer számára a legnagyobb megtakarítást az egyszer és pontosan elvégzett, összehangolt diagnosztikai tevékenység megvalósítása jelenti. És itt nem csak a képalkotó diagnosztikára, hanem a labordiagnosztikára is gondolok. A képalkotó diagnosztika tekintetében kulcskérdés, hogy hiányzik a minőségi kontroll, és ezért is végzünk a kelleténél több vizsgálatot, ugyanakkor a szükséges vizsgálatokra nem jut a finanszírozási keretből. Ráadásul az európai átlag harmadának megfelelő MR- és felét megközelítő CT-sűrűség mellett egy-egy gépet sokkal jobban kihasználunk, mint a nyugat-európai országokban. A túlhajszoltság és az OEP finanszírozási korlátja egyszerre van jelen és ez a minőség rovására megy, hiszen az erőforrásokat túlterheljük. Persze, a gépek elméletileg bírják ezt az esetszámot, bár nem optimális a nagy terhelés. Például, egy modern MR-berendezés akár napi 30 vizsgálatot is képes elvégezni. Természetesen nem szeretnénk lemásolni a Nyugat-Európai példákat, mert sok helyen látszik ott a pazarlás, de fontos lenne a hatékonyság és szakmai elvárások közötti optimumot megtalálni.

– Hogyan származhat megtakarítás a diagnosztika térnyerésével, hiszen drága vizsgálatokról van szó?

– Tudomásul kell venni, hogy még mindig a diagnosztikai vizsgálat a legolcsóbb, mert utána a kórházi kezelés sokkal hatékonyabb lehet. Ha minden páciens esetében csak egy kórházi ápolási napot sikerül diagnosztikai vizsgálattal megspórolni, akkor az nemzetgazdasági szinten már jelentős nyereséget eredményez. És még arról nem is beszéltük, hogy a megfelelő diagnosztika hatékonyabbá teheti a gyógyszerfelhasználást, a terápiás tevékenységet is. Ez persze azt is jelenti, hogy több vizsgálatra van szükség, de nem úgy, ahogyan most csináljuk. Mert most nagyon sok felesleges vizsgálatot is elvégeznek nálunk, viszont a TVK-ból adódóan nincs keret arra, hogy ellenőrző vizsgálatok történjenek. Kezdő diagnosztikában pazarlunk, és ha elkezdődik valamilyen terápia, annak nyomon követésére nem marad pénz. Nagyon jól megtervezett sorrendben kell megcsinálni a vizsgálatokat. A szakmai protokollok megvannak arra, hogy adott betegség gyanúja esetén mondjuk UH- és MR-vizsgálatot kell elvégezni, de ebben a sorrendben, és nem úgy, hogy azt végzik el, amelyiknél korábban sorra kerülnek. A várólisták miatt a sorrendet nem mindig sikerül betartani, és sok esetben úgy is elvégzünk vizsgálatot, hogy nem biztos, hogy szükség van rá. A pazarláson kívül ez időbe kerül a betegnek, esetleg felesleges sugárterhelést is jelent, ami már etikai kérdéseket vet fel.

– Reméljük, valahogy sikerül változást eszközölni a rendszeren. Mindeközben jellemzően csúcsdiagnosztikai eszközöket szállítanak a magyar kórházaknak. Mi az oka ennek?

– Partnerintézményeink szakmai színvonala is megköveteli, hogy a legmodernebb technológiákat válasszák. Az egyetemi klinikáknak és országos intézeteknek a csúcsot kellene képviselniük szakmailag, beleértve a diagnosztikát is. Nekik olyan berendezésekkel kellene rendelkezniük, ami a csúcsdiagnosztikára is alkalmas. Nagyon jó lenne a magyarországi egészségügyet úgy kialakítani, hogy országos szinten is létrejöjjenek csúcsintézmények, amelyekben a diagnosztikai berendezések széles spektruma van jelen. Ebből biztosan nem kell több, mint 6-8 csúcsintézmény, ahol a berendezések széles spektruma, egyszerűbbtől a csúcsig, ugyanúgy a szakma is, ott csúcsosodik az intézményekben. Én hiszek abban, hogy ha valahol megjelenik a berendezés, a szakma automatikusan odamegy, mert ott lesz lehetősége a legmodernebb vizsgálatokra. Csak ezt meg kell tervezni. Magyarországon sok esetben az dönt el egy kórházi profilt, hogy milyen szakmai adottságok vannak. Pedig meg kellene tervezni az ellátási térképet, odahelyezni a berendezést, ahol arra szükség van, a legjobb szakemberek pedig automatikusan odaköltöznek, és odamennek a betegek is. Nincs szükség irányított betegellátásra, hanem jó intézményekre. Nem vagyok a nagy központosítás híve, de ezen a területen nem ártana némi centralizáció. Nagyon szeretném arra kérni a döntéshozókat, hogy vegyék figyelembe a populációt, a morbiditási adatokat, az úthálózatot, az intézmények elérhetőségét, és ez alapján határozzanak meg szakmai központokat. Ha pedig meglévő intézetek alá és felé rendelésben gondolkodunk, ne valósulhasson meg az, hogy az egyik megyei kórháznak alárendeltje a másik bizonyos szakmákban, még akkor is, ha azok a szakmák erősebbek.

– Miért van szükség egy betegellátó intézményben 256 szeletes CT-re?

– Ha a konkrét beruházásra kérdez rá, nagyon örülök annak, hogy a Semmelweis Egyetem partnerei lehetünk. Az ország egyik kardiológiai csúcsintézménye az SE Kardiovaszkuláris Centrum, ezért nem azt kell megkérdőjelezni, hogy miért van szüksége 256 szeletes CT-re, hanem fel lehet tenni a kérdés, hogy a többi kardiológiai csúcsintézménynek miért nincs ilyen eszköze. Mint ahogyan onkológiában is sokan irigylik a szombathelyi Markusovszky Kórházban működő 3T MR-t, ahol november elején tartottunk egy szimpóziumot 60 résztvevővel teljes test diffúziós MR-vizsgálatokról, amely bebizonyította, hogy a fejlett MR-technológia segítheti a magyarországi betegellátás színvonalának emelkedését és költséghatékonyabbá válását.

– Mekkora teljesítményt nyújt egy 256 szeletes CT?

– A Philips iCT 256 egy körülfordulás alatt 8 centimétert vizsgál meg 0,4 mm-es szeletekben, 0,27 másodperces körbefordulási idővel. Tehát másodpercenként akár 30 cm-t is képes megvizsgálni, így az emberi testet 6 másodperc alatt meg tudja vizsgálni. Ha pedig kardiológiai vizsgálatot nézzük, a 8 cm-es lefedettséggel két fordulat alatt lehet a teljes szívet megvizsgálni. A „Step and Shoot" technikával 1 mSv alatti kardiológiai vizsgálat is elvégezhető, és nagymértékben képes kiegészíteni az ország egyik meghatározó kardiológiai központjának tevékenységét. Erre a beruházásra nagyon büszkék vagyunk.

– Mi az, ami még büszkeséggel tölti el?

– Nagyon büszkék vagyunk szervizcsapatunk eredményeire is. Magyarországi kiemelt ügyfeleink számára megvalósítottuk a 7/24 szervizszolgáltatást, ezzel mindenki nagyon elégedett. Javítási időnk benchmark az iparág számára, éves átlagban két nap alatti, de az elmúlt hónapban elértük a 0,9 napos átlagot, a teljes magyarországi installált bázisra. Ez azt jelenti, hogy nagyon sok esetben a hibabejelentés napján megtörténik a hibajavítás. Ezt az elkötelezettséget ügyfeleink is visszaigazolják és meghálálják, és ez nagymértékben múlik elkötelezett magyarországi munkatársaink hozzáállásán. A cégen belüli elismerés másik jele, hogy a szervezeti felépítéstől függetlenül meghívást kaptam az egészségügyi üzletág kelet-közép-európai regionális menedzsmentjébe. Ez azt jelenti, hogy a Philips Egészségügyi Üzletág magyar csapata, hatékonyan, sikeres működik, úgy az ügyfelek nézőpontjából, mint a Philipsen belülről szemlélve.

– Mit vár a jövő évtől?

– Piaci megközelítésben az a fő célkitűzésünk, hogy mindenkinek a szükséges és megengedhető, hatékony megoldást ajánljuk, legyen szó ultrahangról, röntgenről, CT-ről, DSA-ról, MR-ről, vagy akár nem is a Philips által forgalmazott, bármilyen egészségügyi beszerzésről. Ügyfeleink valódi partnerei szeretnénk lenni, nem csak a képalkotó diagnosztikai beszerzések, hanem minden technológia eszköz, vagy fenntartással kapcsolatos technológia, mondjuk például a világítástechnika kapcsán. Szeretnénk arra is hangsúlyt fektetni, hogy a kórházak ne csak orvos szakmailag, hanem gazdaságilag is hatékony megoldást kapjanak tőlünk: figyelmet fordítunk az eszközök energiafelhasználására, a fenntartási költségek optimalizálására, mind a képalkotó diagnosztikában, mind a kapcsolódó területeken. Nagyon reméljük, hogy az uniós pénzek végre elkölthetővé válnak az egészségügyben, mert ezek a külső források sokat segíthetnek a fejlesztésben. Sajnos, a belső források a szinten tartáshoz sem elegendőek, ezért elengedhetetlen, hogy ezeket az uniós forrásokat okosan és ügyesen használjuk fel, egy jobb, fenntartható ellátórendszer kialakítása érdekében.

(A beszélgetés teljes terjedelmében a KÓRHÁZ szaklap 2010/12. számában olvasható.)