Vajon kit félt a háziorvos?

Teljesen felesleges felelősségkizáró nyilatkozatokat aláirattatni az influenzaoltásra jelentkező betegekkel, az ugyanis érvénytelen lenne.

Felesleges olyan nyilatkozatot kérni az új influenzaoltásra jelentkező betegekkel, melyben lemondanak az orvossal szemben támasztott kártérítési igényükről, mivel a gyógyítót a vakcináció esetében csak olyan felelősség terheli, melyet nem lehet sem korlátozni, sem kizárni a polgári jog szabályai szerint – mondta el a Weborvosnak dr. Dósa Ágnes orvos-jogász, egyetemi adjunktus.

 
Mint a Weborvos is beszámolt róla, egy háziorvosokból álló csoport azt tervezi, hogy az oltási szezonban nyilatkozatot kér betegeitől, ezzel hárítva el az új, egyelőre tesztfázisban lévő influenza vakcina okozta esetleges szövődmények miatti kártérítési felelősségét. Mint az ügyben nyilatkozó országos tisztifőorvos is több ízben hangsúlyozta, az oltóanyag gyártóját terheli a termékfelelősség, ha az oltóanyag hibás (szennyezett, nem az előírásoknak megfelelő az összetétele…) vagy ha olyan mellékhatást okoz, melyet a gyártó nem tüntetett fel a betegtájékoztatóban.

Az orvosi felelősség a védőoltás beadásának körülményeire vonatkozik, azaz azokra a mozzanatokra terjed ki, amelyek az orvos működési körébe esnek, például a szakszerű tárolásért (ha ő tárolja a vakcinákat), a beoltás sterilitásáért, a mellékhatásokról, kockázatokról szóló tájékoztatásért felelős, valamint azért, hogy a szúrás előtt megvizsgálja és kikérdezze a beteget, nincs-e olyan betegsége, mely esetén a vakcina ellenjavallt. Ha az orvos a szakma szabályai szerint jár el, akkor olyan felelősség nem terheli, mint ami ellen a nyilatkozattal vértezné fel magát – erősíti meg a szakember.

Kérdés azonban, vajon a kockázatoktól, szövődményektől tartva megtagadhatja-e az oltás beadását a betegét féltő háziorvos? Mint tudjuk, az orvos néhány esetben nem kötelezhető a beavatkozások elvégzésére, például akkor, ha a beavatkozás a beteg esetében nem indikált, ha annak kockázata jóval nagyobb a várható egészség-haszonnál és akkor, ha a beteg nem tartozik az adott orvos ellátási körébe. Ha az oltóanyag a forgalomba hozatali engedélyt megkapta, az egyszersmind azt jelenti, hogy a várható haszon nagyobb, mint az esetleges kockázat, a háziorvosnak nincs szakmai kompetenciája ezt felülbírálni. Ez esetben – Dósa Ágnes szerint – az orvos nem tagadhatja meg az oltás beadását a betegétől, legfeljebb olyan tájékoztatást adhat, amelyben jobban hangsúlyozza a feltételezett hátrányokat.

Sokkal gyakoribb a hétköznapok gyakorlatában, hogy a beteg olyan mellékhatással, szövődménnyel szembesül, amit a betegtájékoztató felsorol ugyan, de az orvos nem hívja fel rá a figyelmet. Mivel a térítésmentes oltást várhatóan a rendelőben kapja meg a beteg, annak tájékoztató nyomtatványát nem is látja, érdemes az oltás előtt a kezébe adni, átolvastatni és megbeszélni vele az ott leírtakat, és ezt dokumentálni, mert akkor semmiféle kifogás, felelősség, számonkérés nem várható utóbb – tanácsolja a szakember.