Változás és kezelés

A Teva Magyarország Zrt. új vezérigazgatóját, dr. Szabó Lászlót változásokról és jövőképről kérdeztük.

– Október elejétől Ön vette át a Teva Magyarország vezérigazgatói posztját. Milyen tapasztalatokat szerzett az elmúlt két hónapban?

– Fantasztikus látni és megérteni, hogyan válhatott az elmúlt tizenhét év alatt egy kis, családi cég Magyarország meghatározó egészségipari szereplőjévé, megtartva családias jellegét. Ezért a teljesítményért minden tiszteletem elődömé, Rózsa Andrásé, akinek személyében egy óriási szaktekintélyt ismertem meg, és most már testközelből is látom, hogy nagyon komoly ütőképességet és erőt képviselő céget sikerült létrehoznia. Emellett azt is látni, hogy a cég túlnőtte magát, hiszen egy ekkora méretű szervezetet már csak jelentős erőfeszítésekkel lehet hatékonyan irányítani. Az elmúlt két hónapban az is kiderült, hogy a Teva Magyarország DNS-ében hordozza a termékminőséget, gyógyszerei könnyű elérhetőségét és a gazdaságos árazást. A cég széleskörű terápiás portfóliót alakított ki, ennek köszönhető, hogy Magyarországon minden nyolcadik beteg a mi gyógyszereinket szedi, ráadásul ezeket a termékeket döntő mértékben itthon is gyártjuk.

– Mennyire fontos a cég tevékenységében a magyarországi jelenlét?

– Bár környezetünk számára az is sokat jelez, hogy mekkora összeget ruháztunk be és hány magyar családnak jelent megélhetést tevékenységünk, de számunkra az a legnagyobb előny, hogy elérhető áron kínálunk kiváló minőségű gyógyszereket, amelyek többsége itthon készül. Ennek fontosságát a lakosság is felismeri, ám a szakmai területen van még tennivalónk: a tudományos hátteret szeretnénk javítani, és valódi szakmai érveket felsorakoztatni elérhető árú, magyar gyógyszereink mellett.

– A tudományos támogatás inkább az innovatív készítmények velejárója. Ön mégis miért tartja fontosnak a szakmaiság javítását?

– Fontos, hogy a szakmai közvélemény is lássa, komoly tudományos alapokon nyugszik tevékenységünk. Való igaz, egy jellemzően generikus gyógyszereket gyártó cégnél ez a hozzáállás szokatlannak tűnhet, mégis nagyon fontos, hogy ügyfeleink érezzék: a termék mögött komoly szakmaiság és tudományos munka áll, valamint hogy jelentős terápiás tapasztalattal rendelkezünk. Generikus portfóliónkban is képesek vagyunk olyan hozzáadott értéket rendelni termékeink mellé, amelyet szakorvos partnereink is értékelnek. Mi ebben, is különbözhetünk a többi generikus gyártótól.

– Mi lehet ez a hozzáadott érték?

– Például, minden terápiás területen elemezzük a betegáramlást, az ellátórendszerrel való találkozást. Megvizsgáljuk, milyen módon fejezi ki igényeit a beteg, melyik szakmához megy, hogyan áramlik a háziorvostól a szakorvosig, milyen módon kerül kialakításra a diagnózis, és hogyan dől el, milyen terápiát kap.

– Milyen benyomásokat szerzett a különböző egészségügyi ellátórendszerekről a külföldön eltöltött évek során?

– Új-Zélandon az volt a legérdekesebb, hogy a lakosság nagyon egészségtudatos, sokat sportol és figyel magára. A kormányzat nagyon nehezen engedi be az innovatív készítményeket a piacra, és nagyon alacsony, központilag előírt árat alkalmaz. Érdekes módon, ez a fajta restrikció a generikus piacra is negatív hatást gyakorol, mert a két terület egymástól függ. Az innovatív gyártókat az hajtja előre, hogy a generikus piac ott vonul mögöttük, a generikus ipar viszont nem tud megélni az innovatív termékek nélkül. Kínában pedig az volt az érdekes, hogy a gyógyszeriparnak három pillére van: a vényköteles gyógyszerek, amiből szinte minden elérhető, viszont az emberek többnyire nem engedhetik meg magunknak, az OTC, amely ha nyugati, nagyon drágának számít, illetve a hagyományos kínai medicina, ami nagyon nagy szerepet játszik a betegellátásban. Nyilvánvalóan e szerek költséghatékonysága megkérdőjelezhető, viszont a kultúra miatt nagyon nehéz megváltoztatni a szemléletet. Ebből következik, hogy sokszor nem az orvos, hanem a patikus vezeti a terápiát, és javasol gyógyszereket.

– Milyen tapasztalatai vannak az angolszász ellátórendszerekről?

– Első lányom itthon, második az Egyesült Államokban született. Itthon nyolc ultrahang-vizsgálatot végeztek a terhesség során, ott egyetlen vizsgálatot finanszírozott a magánbiztosító. Itthon világszínvonalú a prenatális diagnosztika, ott a pénzügyi szempontok meghatározó kontrollt jelentenek a rendszerben. Nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államokban található a világ egyik legjobb egészségügyi ellátása, de a rendszert ott is sokan szidják. Nehezebb az orvoshoz eljutni, hosszabb a várakozási idő, és jobban lehet érezni, hogy drága az orvos ideje. A szaknővérek fontos szerepet töltenek be az ellátásban, az anamnézis felvételében, a kisebb beavatkozások ellátásában, mert megpróbálják a lehető legalacsonyabb kompetenciaszintre terelni a feladatokat. Itthon még mindig látszik, hogy a rezidens és a szakorvos ideje olcsó. Amikor Nagy-Britanniában éltem, az volt a legdöbbenetesebb élményem, hogy a kórházi konzultánsokhoz sokszor csak hónapok alatt lehet bejutni. Elképesztőek a várakozási idők, még akkor is, ha a legjobb biztosításom van. Mivel a betegek hozzászoktak ehhez, nemzeti sporttá vált, hogy mindenki súlyosabbnak tetteti állapotát, ami nyilvánvalóan torzítja a rendszert.

– Az Egyesült Államokban, majd Kínában eltöltött évek után miért jött haza Magyarországra?

– Mert jól érzem magam itthon, és hazajöhettem, mert megtalált egy fontos feladat. Egyébként most jöttem haza másodszorra. 1997-től dolgoztam Walesben, Angliában, Új-Zélandon és Ausztriában, majd 2003-ban tértem haza négy évre. Ezt követte egy indianapolisi időszak, majd Shanghajba költöztünk. Érdekes módon, most kevesebb különbséget éreztem az előző és a jelenlegi Magyarország között, mint 2003-ban. Most úgy éreztem, hogy az egészségügy helyzete valóban súlyosbodott, de 2007 és 2010 között nem történt drámai változás az országban. Aztán amikor mélyebbre ástam, rájöttem, hogy közben végbement a patikaliberalizáció, amely nagyon sok patikust hozott lehetetlen helyzetbe. Ezért remélem, hogy a moratórium felszabadulása után valóban szakmai alapokon dől el, hogy hogyan működjenek a patikák, és e mellett a gazdaságosság is jelen lesz. Fontos, hogy a pénzügyi szemlélet egyre fontosabbá váljon a patikusok körében, és elfogadják azt, hogy tevékenységük nem csak szakmai és közszolgálati szerep, hanem gazdasági tényező is. Hosszú távon fenntartható módon kell menedzselni a patikákat, ehhez viszont komoly gazdasági felkészültségre van szükség. Ennek kialakításában a gyógyszeripar partnerként vehet részt.

– Számít-e új kihívásokra a Teva magyarországi tevékenységével kapcsolatban?

– Elsősorban makrogazdasági tekintetben. Érthető, hogy a kormányzat nehéz helyzetben van, javítani kell a költségvetési hiányt. Viszont nagyon fontos, hogy e tevékenység során ne csupán rövid távú, hanem közép- és hosszú távú megoldások is szülessenek. Nagy veszélyt jelent számunkra, ha a magyarországi K+F aktivitások csorbát szenvednek. A kutatás-fejlesztés területén mi még jelentősebb tevékenységet szeretnénk végezni, hiszen még több innovációt tudnánk behozni az országba, hogy minél teljesebb palettát tudjunk nyújtani, és itthon gyártott termékekkel lehessen ellátni a magyar kórházakat és patikákat. Makrogazdasági szinten ennek komoly előnyei lennének. A K+F tevékenység elismerése persze nem csak a mi érdekünk lenne, mert nagy örömmel látom azt, hogy az itthoni generikus gyártók is aktívan foglalkoznak innovációval. Komoly befektetések történtek az elmúlt években, széles körű egyetemi és kutatóintézeti együttműködések alakultak ki, innovációs klaszterek jöttek létre, és az alapkutatástól a Fázis-IV kutatásig minden megtalálható a kutatási portfólióban. Ezért nem lényegtelen a magyar egészségügy számára, hogyan alakul a kutatás-fejlesztési költségek visszaigénylésének sorsa.

– A Teva mindig is elkötelezett volt az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése iránt. Hogyan alakul a kórházakkal való együttműködésük a jövőben?

– Közös múltunkhoz hasonlóan a jövőben is szeretnénk partnerként kezelni a kórházakat, de fontos, hogy az együttműködési vágy kölcsönös legyen. Számítunk a magyar kórházakkal való együttműködésre, nemcsak a jelenlegi keretek között, hanem szeretnénk támogatni az egyénre szabott terápiás megoldások létrehozását. Széles termékportfóliónkból kiváló kombinációkat tudunk létrehozni, például az onkológia területén. A cél egyértelmű: az ellátórendszer hatékonyságának javítása, hiszen sokkal több forrás nem lesz a rendszerben. Mi ehhez költséghatékonyabb terápiás megoldásokkal tudunk hozzájárulni. Amennyiben erre megvan a fogadókészség, amit egyre több partnerünknél tapasztalunk, szívesen valósítjuk meg a hozzá szükséges infrastruktúrát.

– Mi a véleménye a különböző integrációs törekvésekről?

– A nagyobb ellátó szervezetek, holdingok, beszerzési társaságok célja azonos a Teva stratégiájával: a költséghatékonyságot megbízhatósággal és hosszú távú fenntarthatósággal kombinálni. A partneri együttműködéshez már csak arra van szükség, hogy a felhasználók és beszállítók számára egyaránt kiszámítható legyen ez a tevékenység. Szerencsére, ehhez minden alap adott az itthoni integrációs próbálkozások többségénél.

– A Teva a legnagyobb kórházi beszállítók, így a legnagyobb finanszírozók között található. Hogyan kezelik a jelenlegi finanszírozási problémákat?

– Nem csak a Teva Magyarország Zrt., hanem az általunk vezetett nagykereskedés, a Humantrade Zrt. is komoly kihívásokkal néz szembe a finanszírozási nehézségek miatt. Ma néhány nagykereskedő és gyártó finanszírozza a kórházi kintlévőségek túlnyomó részét, ami egyrészt nehéz helyzetbe hozza ezeket a vállalkozásokat, másrészt végeredményben forrásokat von ki a rendszerből. Azt természetesnek veszi az ember, hogy a péknél akkor kap kenyeret, ha fizet érte. Ez egy gyógyszer esetében nem tűnik ennyire egyértelműnek. A magyar kórházak legszorosabb partnereink, de jó lenne, ha ez a partnerség kölcsönös kiszámíthatóságot eredményezne. A problémákkal tisztában vagyunk, és mindent megteszünk a helyzet kezelésére, a megoldás kulcsa azonban nem csupán nálunk található. Tudomásul kell venni, hogy minél hamarabb, konstruktív módon kell hozzálátni az adósságkezeléshez, a kormányzati döntéshozók bevonásával, hogy a rendszer hosszabb távon fenntartható maradjon.

– Milyen üzleti évre számítanak idén? Mit vár a jövő évtől?

– Idén súlyos gondokat okozott a hatalmas kintlévőségek kezelése. Mi ezeket mind a patikáknál, mind a kórházaknál próbáljuk konstruktív módon kezelni. A jövő tekintetében, amennyiben megvan az igény arra, hogy egy valóban kiszámítható rendszer jöjjön létre, fontos, hogy a döntéshozók szakmai és pénzügyi szempontból is figyelembe vegyék a különböző érdekképviseletek, a gyógyszerészkamara, a kórházszövetség, a gyártói szövetségek, nagykereskedők véleményét. Nagyon sok jó ötlet áll rendelkezésre ezekben a szervezetekben, amelyeket fontos lenne komolyan megfontolni. Kompromisszumok nélkül ugyanis nem lehet működni. A keretek adottak, ebből a legjobbat kellene kihozni, és a szakma nagyon sokat segíthet a hosszú távon is sikeres egészségpolitika kialakításában.

(A beszélgetés teljes terjedelmében a KÓRHÁZ szaklap 2010/12. számában olvasható.)