Vélemények Sólyom László döntéséről | Weborvos

Az MSZP megkönnyebbült, az MDF és a KDNP csalódott, a Fidesz egyik sem.

Örülünk annak, hogy Sólyom László nem talált alkotmányossági kifogásokat az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényben, s hogy lehetségesnek tartja e területen is a versenyt valamint a tőkebevonást - nyilatkozta lapunknak az elnöki döntés kihirdetése után Kökény Mihály. Az Országgyűlése egészségügyi bizottságának szocialista elnöke úgy vélte, a törvény visszaküldése nem indokolja a januári parlamenti szünet megszakítását. A tavaszi ülésszak kezdetéig - az első plenáris ülésre 2008. február 11-én kerül sor - viszont jut elegendő idő arra, hogy megfontolják az elnöki kifogásokat, s megtegyék e témában a szükséges egyeztetéseket.

Csalódottak vagyunk - kommentálta a döntést Herényi Károly a Weborvosnak. Az MDF frakcióvezetője emlékeztetett arra, hogy a reformmal kapcsolatos számos alkotmányossági kifogásuk miatt azt kérték Sólyom Lászlótól, az Alkotmánybírósághoz továbbítsa felülvizsgálatra a törvényt. Azzal, hogy e helyett visszaküldte az Országgyűlésnek, lényegében csak a döntést ódázta el, hiszen a „második körben" aláírásra elküldött törvényt már mindenképp ellenjegyeznie kell a köztársasági elnöknek. Hasonlóan vélekedik a KDNP elnöke is, mondván pártja a törvény alkotmányossági normakontrollját szerette volna. Nem bízunk a kormányban, hogy nem erőlteti át ugyanazt a törvényt, figyelmen kívül hagyva a társadalom, a szakma és az ellenzék érveit - fogalmazott Semjén Zsolt.

Mikola István fideszes szakpolitikus rendkívüli sajtótájékoztatóján úgy reagált Sólyom László bejelentésére, hogy a nagyobbik ellenzéki párt tiszteletben tartja, és tudomásul veszi a köztársasági elnök döntését, ám hozzátette: a vétóból egyértelműen látszik, hogy az egészségbiztosítási rendszer privatizációjáról szóló szabályozás rossz az országnak. Fidesz úgy látja, hogy a köztársasági elnök nem csak a vétót mondta ki, hanem értékelést is adott "az egész úgynevezett egészségügyi reform folyamatáról" - mondta Mikola, aki reméli, hogy a kormány végre enged a hatalmi gőgből, a reformfolyamatot motiváló üzleti érdekekből, párbeszédet kezdeményez a szakmával, a szakszervezetekkel, a civil szervezetekkel, és olyan új törvényt alkot, amiben megmarad a szolidaritás és a nemzeti kockázatközösség.