Veszélyben a sürgősségi ellátás

Nyáron még elvállalják az ügyeletet a traumatológusok, ám szeptembertől nem hajlandók a jelenlegi rendben dolgozni.

„A baleseti sebészek szinte valamennyi intézményben, a nyári hónapokra vállalták a törvényileg kötelező feletti, jelentős számú ügyeletet a traumatológiai ellátás folyamatosságának biztosítása, a betegek és a sérültek érdekében. Többségük viszont szeptember 1-től csak a törvényileg kötelező 8 óra túlmunkát vállalja. Ez csak az ügyeleti szolgálat töredékének megszervezésére elegendő, a hónap második felében nem lesz ügyeletes" – áll az MTT elnökének a Weborvoshoz eljuttatott közleményében.

Simonka János Aurél az MTT nevében úgy fogalmazott: a magyar traumatológiai hálózat a sürgősségi betegellátás felét végzi és országos hálózata lefedi az ország teljes területét, a progresszív betegellátás elveinek megfelelően is szervezett. A magyar traumatológia magas színvonalát szakszerű, primer, sokszor ügyeleti időben végzett végleges műtéti ellátás biztosítja, ami mindeddig csak jelentős túlmunkával volt folyamatosan fenntartható. Az ügyeleti ellátás jelentős terhet rótt a rendszerre, közalkalmazotti keretek között az alacsony ügyeleti díjak miatt a rendszer fenntartása egyre nehezebbé vált és összeomlással fenyegetett – emlékeztetett Simonka János Aurél.

Az MTT elnöke úgy folytatta: a folyamatos magas szintű ellátás biztosítása és az ügyeleti szolgálat, a túlmunka megszervezése miatt finanszírozási gondokkal küszködő vagy a tönkremenetelhez közeli állapotban lévő intézmények vállalkozási kereteket kínáltak fel az orvosoknak. A túlmunkát vállaló orvosok – szabad pihenőidejük feláldozásával – társas vagy egyéni vállalkozásokat hoztak létre kényszerűségből. Minden vállalkozó ellenőrizhető módon adóbevallást nyújtott be, viselte az adóterheket, befizette a helyi iparűzési adót, finanszírozta a könyvelési költséget. A közalkalmazotti munkaviszony mellett végzett vállalkozási tevékenység esetén a közalkalmazotti munkabér adó- és járulékterheit is viselték az orvosok, cserébe a vállalkozások bevétele terhére bizonyos költségeket leírhattak. E kényszervállalkozásokat és a munkáltatókat a kormányzat a „színlelt szerződés" minősítés lehetőségével fenyegette meg annak összes lehetséges következményével. A fenyegetés hatására, az APEH-vizsgálatoktól való félelem miatt a munkáltatók sorra felmondták a vállalkozói szerződéseket, beleértve a szabadfoglalkozású orvos munkavégzési formát is. Ezzel a vállalkozások ellehetetlenülnek – állapította meg Simonka János Aurél.

– A 40 órás munkahét felett 8 óra túlmunka kötelező, 12 óra vállalható. A baleseti sebészek és az orvostársadalom jelentős része ennél több túlmunkát vállaltak vállalkozási formában, önmagukat is kizsákmányolva és családjuktól elvonva a szabadidőt. Az európai uniós munkaidőkeret a magyar jogszabályok figyelembevételével az ügyeleti ellátás, a jelentős túlmunka végzése a munkáltatók és a munkavállaló orvosok közös megegyezésével, vállalkozói formában átmenetileg megoldottnak tűnt, ezt a kényszervállalkozások színlelt szerződéssé minősítése felborította. A sürgősségi baleseti ellátás ma veszélyben van – fogalmazott az MTT elnöke, majd megjegyezte: a sürgősségi balesetsebészeti ellátást művelő orvosokra az Európai Unióban és a világ más országaiban is jelentős a kereslet az itthoninál tízszer nagyobb nagyságrendű jövedelemért. A jól képzett, szakmai jártassággal rendelkező traumatológusok külföldön találnak jól jövedelmező állásokat, ahol nincsenek anyagi, ellátási gondok, ahol a legkorszerűbb gépeket, műszereket és eszközöket rutinszerűen használhatják.

Az MTT tizenkét pontban foglalta össze követeléseit. Ezek között szerepel, hogy az európai munkaidő-direktívák és törvények figyelembevételével ágazatspecifikus, átfogó megoldást tartanak szükségesnek a sürgősségi traumatológiai ellátásban. El akarják érni, hogy a jogi szabályozás legyen pontos és egyértelmű, pontosan szabályozva, mikor, milyen feltételek teljesítése mellett lehet a különböző jogviszonyokat létrehozni és a munkavégzést megszervezni. Emellett a baleseti sebészeti sürgősségi ellátással szemben tanúsított magas társadalmi elvárásra, a fizikailag és szellemileg is megterhelő túlmunkára, valamint az ügyeleti tevékenységre hivatkozva 250 százalékos béremelést is követelnek.

A traumatológusok követelik a sürgősségi ellátás finanszírozásának felülvizsgálatát, a sürgősségi HBCS pontértékek jelentős megemelését, a volumenkorlát eltörlését. Álláspontjuk szerint a teljesítménykorlát betegellenes és tönkreteszi a traumatológiai ellátást. El akarják érni, hogy a kormányzat dolgozzon ki a közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó és ügyeleti tevékenységet végző orvosok számára olyan formákat, amelyek révén a továbbképzések, tanulmányutak, kongresszusi részvételek, vagy szakkönyvek költségei leírhatók az adóból.

Simonka János Aurél hangsúlyozta: a Magyar Traumatológus Társaság várja az állásfoglalással egyetértő vagy szimpatizáló szakmák csatlakozását, s bízik a Magyar Orvosi Kamara, a Kórházszövetség, a szakszervezetek, a civil szervezetek, valamint „a leendő sérültek" támogatásában. Megjegyezte: a Magyar Traumatológus Társaság vezetősége készen áll arra, hogy a probléma megoldása érdekében a Traumatológus Szakmai Kollégiummal együttműködve tárgyaló küldöttséget állítson fel. Az MTT felvetéseire augusztus 15-ig vár érdemi választ a kormányzattól.