Világjárvány: nem mindegy kinek lesz igaza | Weborvos

A vírus azokat sem kíméli majd, akik nem hittek az influenza világjárvány eljövetelében.

Bár az állam polgárának szíve joga, hogy higgyen vagy ne higgyen egy eseteleges világjárvány bekövetkezésében, egy vállalatvezetőnek, sőt az államokénak már nem, így az egészségügyi világszervezet vezényelte módon minden kormány megteszi azt, amit neki kell megtennie. A tudománytörténet, a szakmai tapasztalat és a témáról gyűjtött és elemzett adatok alapján a hozzáértők állítják: nem kérdés, lesz-e világjárvány csak azt nem tudni, hogy mikor, s melyik állati influenza vírusból kiindulóan. Azt sem sejteni még, hogy az új vírusfertőzés milyen típusú és erejű tünetekkel és szövődményekkel járó betegséget okoz, ám mivel egy ilyen járványra nem lehet ad hoc felkészülni, hát a jobb félni, mint megijedni jegyében zajlanak a megelőzési munkálatok.

Annyit már tudunk, hogy az elmúlt négy évszázadban 31 világjárványt jegyeztek fel, s mivel 40-50 évente alakul ki új, pandémiát okozó influenza vírus, (legutóbb a Hong-Kongi 1968-69-ben) 50 százaléknál nagyobb az esélye, hogy tíz éven belül elszabadul az új törzs. Még az is lehet, hogy nem a H5N1-es madárvírus lesz a kiindulópont, de ne feledjük, hogy a WHO eddig 387 olyan beteget tart nyílván, akinél ezt a vírust mutatták ki, közülük 245-en már nem élnek.

Az influenza világjárványra (pandémiára) való felkészülés számtalan apróbb és nagyobb teendőjének egyike a szezonális influenza elleni átoltottság növelése, talán ezért vált most aktuálissá a Pandémiás Prevenciós Bizottság elnökének beszámolója. Dr. Bújdosó László, (aki 2004-ben még országos tisztifőorvosként hozta létre e tanácsadó testületet) bejelentette: idén ősszel négy területen javasolnak lépéseket a felkészülés jegyében, s a témát ismét napirendre tűzik a parlament egészségügyi bizottságában.

Információ mindenkinek
A szakmailag hiteles, ám közérthető, tehát minden érintett okulására szolgáló kommunikáció érdekében elindították azt a honlapot, amelyen az aktuális madárinfluenza helyzetképtől a szezonális humán influenza-megbetegedések adatain túl az egyéni, a vállalati és az állami felkészülés helyzetéről, teendőiről is információt adnak. A bizottság így, mint a kormányzat tanácsadó testülete minden érdeklődő számára folyamatosan tájékoztatást nyújt.

Mivel a világjárvány nem csak egészségügyi, hanem gazdasági értelemben is katasztrófa lesz, a felkészülés fontos eleme a vállalatok – köztük a közellátásért felelős gazdasági szereplők – felkészítése/felkészülése. A prevenciós bizottság és a gazdasági minisztérium együttműködése nyomán az érdeklődő vállalatok erre kijelölt, a kríziskezeléssel foglalkozó munkatársait tervezési útmutatókkal, konferenciákkal, a gyakorlati tennivalókról szóló információkkal segítik.

Ellátás mindenkinek
A közeljövőben meghívásos alapon olyan szimulációs gyakorlatot is tartanak, ahol a részt vevő vállalatok szinte élesben tesztelhetik, hogy az elkészített válságterveik megfelelnek-e a valóság követelményeinek: tud-e működni az adott vállalat a világjárvány majdnem mindent elsöprő hetei alatt. Aligha kell érvelni, milyen fontos az ilyen felkészülés például a közellátásban vagy az egészségügyben működő cégek/intézmények esetében, amelyek például az ivóvíz ellátásért, a közlekedésért vagy éppen konkrétan a betegellátásért felelősek.

Azt ugyanis nem szabad elfelejteni, hogy az esetleges világjárvány nem csak a termelés, a kereskedelem, az idegenforgalom teljesítményének csökkenésével jár – mint mondjuk egy jó hitelválság vagy bankpánik – de több százmillió ember megbetegedésével és milliók halálozásával is. A járvány következményeit elemző szakemberek szerint Magyarországon a pandémia néhány hónapja alatt az anyagi veszteség elérheti az 1200 Mrd forintot, ami azonos az éves gyógyító megelőző kassza összegével, a járványügyi szakemberek kedvelt szólásával élve: a világon legalább annyian halnak majd éhen, mint ahány életet maga a vírusfertőzés kiolt.

A teendők zöme az államé, így például a prepandémiás vakcina megfelelő mennyiségű készletezése, az oltóanyaggyártás kapacitásának biztosítása, az antivirális gyógyszerkészletek feltöltése.

Védőoltás mindenkinek
Amiben már az egyszerű, akár hitetlen polgár is segíthet, az a szezonális influenza átoltottság növelése, melyet a pandémiás prevenciós bizottság javaslata alapján a parlamenti szakbizottság határozata is rögzített. Évente 10 százalékkal többünknek kellene a vakcinát beadatnunk ahhoz, hogy megelőzzük a vírusok keveredését, illetve némi keresztimmunitást szerezzünk a nehéz időkre. Most az átoltottság kb. 13-15 százalékos, jó volna, ha az idén minden ingyen vakcina elfogyna (ez 1,3 millió embert jelent), s még a patikákban is kiváltanák az oltóanyagot legalább hatszázezren.

A felkészülés negyedik most kiemelt pontja az antivirális gyógyszerkészlet növelése legalább az európai átlag felére. Ezek a szerek a vírusfertőzés terjedését lassítják, s a járvány első hullámában van szerepük, amikor még nem áll rendelkezésre (elegendő) oltóanyag. A legtöbb európai országban e készletek szintje eléri a 25 százalékos lefedettséget, nálunk ennek a fele volna a kívánatos. Az állami készletezés mellett a bizottság azt ajánlja a vállalatoknak, hogy képezzenek saját készleteket a munkatársaik védelmére.