Vita volt, a békekötés elmaradt

Látszólag nem közeledtek az álláspontok az egészségügyi miniszter és a Rezidens Szövetség elnöke között lezajlott egyeztetés során.

Bár a tegnapi fórumon kiderült, néhány kérdésben már korábban konszenzusra jutottak a felek. A nyílt vitán az ágazatvezető hangsúlyozta, hogy egy szakpolitikusnak a jogszabályok véglegesítésekor nem csupán egy adott csoport érdekeit, hanem az adófizetők jogait is tekintetbe kell vennie, a rezidensek képviselője pedig kitartott amellett, hogy amennyiben a rendelet nem változik, kollégáival együtt nem vesznek részt a szakképzésben.

A Rezidens Szövetség elnökével a hivatalos felmérések szerint a budapesti a rezidensek 75%-a, a vidékiek 50%-a ért egyet.

Székely Tamás az orvosjelöltek rendelettel kapcsolatos aggályait félreértésen alapulónak ítélte, mint mondta, ezért is vállalta a meghívást a nyilvános fórumra. A legtöbb szóváltásra okot adó, a köznyelvben röghöz kötésként elterjedt szabály, mely szerint a rezidensek kötelesek négy éven keresztül az országhatárokon belül munkát vállalni, Székely Tamás értelmezésében nem röghöz, hanem Magyarországhoz köti a fiatal orvosokat, ráadásul a kötelezettség csupán ideiglenes. Papp Magor hangsúlyozta, hogy ő és társai nem kívánnak külföldön dolgozni, mert felelősséget éreznek a magyar betegek iránt, így az ágazatvezető végképp nem értette, miért jelent problémát, hogy a képzést követő néhány évben sem hagyják el a képzésüket finanszírozó államot.

A rezidensek képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a fiatal orvosok nem is jószántukból, hanem a magyar egészségügyben lévő tarthatalan állapotok – pl. az európai átlagot tekintve a sokszoros alulfizetettség – miatt próbálnak más országokban szerencsét. Papp Magor gondnak ítélte azt is, hogy a három hónap múlva esedékes felvételi rendszer részletei jelen pillanatban még homályosak, nem tudják pl. eltörlik-e a döntéshozók a szóbeli felvételit. Nem értettek egyet a miniszterrel abban sem, hogy a rezidensek felvételiztetését a jövőben nem az egyetem, hanem a rezidenshelyet biztosító intézmény képviselője vezesse – Papp szerint ez az eljárás csorbítja a bírálat szakmaiságát, feleslegessé teszi pl. az egyetem idején végzett tudományos munkát.

Székely Tamás egyrészt tájékoztatott, hogy a szóbeli vizsgát nem törlik el, és a leendő 30 pontos rendszer átdolgozott összetétele olyan szempontokat tartalmaz, melyek az objektív osztályozást segítik.

A képzés során kihagyható évek számának korlátozását is tarthatatlannak minősítette Papp Magor, mert az akadályozza a fiatal orvosokat a szabad életpálya-tervezésben: a tudományos munka, a gyermekvállalás, a munkahely és lakóhely választás jogában. Bár a jogszabályban a méltányosság fogalma is megjelenik, vagyis indokolt esetben felül lehet bírálni a háromévesre szabályozott megszakíthatóságot, a rezidensek képviselője szerint alapvető jogokat nem szabadna méltányossághoz kötni. Tovább nehezítheti az államvizsga előtt állók helyzetét, hogy a kórházakban nincs megfelelő számú álláshely - Papp tudomása szerint olyan intézmények is vannak, amelyekben várhatóan több mint a felére csökken a kiírt pályázatokhoz képest a betölthető állások száma, ráadásul ezeket az állásokat végül nem kizárólag a 2010-ben végzett orvosok foglalhatják el.

A vitában a finanszírozási kérdésekre is kitértek, mert Papp Magor Rácz Jenőre hivatkozva azt mondta, hogy a kórházak azért nem tudnak rezidenseket fogadni, mert nem képesek anyagilag vállalni azt az időszakot, amelyet az alkalmazásukban álló leendő szakorvos az intézménytől távol tölt. Mint Székely Tamás válaszából kiderült, azon kórházak, amelyek annak ellenére fogadnak rezidenseket, hogy nem 100%-os akkreditált képzőhelyek, költségtérítést kapnak, éppen azért, mert az ilyen intézmények kénytelenek a tanulókat hosszabb-rövidebb időre más képzőhelyre küldeni, ahol a hiányzó szakterületeken is gyakorlatot szerezhetnek. Ilyenkor az intézmény arra kap támogatást, hogy a rezidens munkakörére más szakembert alkalmazzon a kérdéses időszakban.

A vita során arra is fény derült, hogy bizonyos pontokon már megegyezés született a tárca és a rezidensek között. A Rezidens Szövetség kérésére a megpályázható álláslehetőségek számát háromról ötre emelték. Papp Magorék alacsonynak ítélték továbbá a 10%-os arányt arra vonatkozólag, hogy hányan abszolválhatják a szakorvosképzést központi gyakornokként, ezért a minisztérium 50%-ra emelte ezt az arányt, bár Papp Magor elmondása szerint ez a változás csupán elméletben lépett életbe. Az ágazatvezető fontos konszenzusnak nevezte azt is, hogy – miután a leendő szakorvosok részt kívántak venni a hiányszakmák meghatározásában – felkérte Papp Magort, hogy vegyen részt a témáról döntő bizottság munkájában, annak ellenére, hogy összesen három embert delegálhatott.