Vizitdíj-fizetés: marad a kp és a vasmanci

Több a kérdés, mint a tények: a vizitdíj bizottság azt javasolja, hogy határesetben a doktorok a betegek javára döntsenek.

A vizitdíj-beszedés technikai részleteinek feltérképezésére és kidolgozására felkért miniszteri megbízott azt is elmondta az Országgyűlés egészségügyi bizottságának mai ülésén, hogy a törvény szerint 1 forintosokban is el kell fogadni a vizitdíjat. Az adóhatósággal, s a Pénzügyminisztériummal folytatott hosszas egyeztetés eredményeként a "vasmanci" két példányban nyomtatja ki a befizetést igazoló cetlit. Ari Lajos azt tanácsolja a doktoroknak, hogy saját, s a hamisítás elkerülése érdekében szignálják, s pecsételjék le a nyomtatványt, amit egyébként az APEH is elfogad. Azt viszont már az intézmény üzemeltetőinek javasolja, hogy az automatákat hőálló papírral működtessék.

A több tagú vizsgálódó bizottság egyébként minden fellelhető variációt számba vett, s egyúttal szinte mindet elvetette. A bankkártyás fizetéssel például az a gond, hogy a bankok sok pénzt számolnak fel a kártyaleolvasásért, így a 300 forintos díj akár a többszörösébe is kerülhet. Az önkéntes egészségpénztárakkal viszont többek között az a baj, hogy a 35 szervezet pontosan ennyiféle kártyát alkalmaz. Korábban felmerült, hogy az autópálya matricához hasonlóan, lehessen mobiltelefonon is vizitdíjat fizetni. Ennek az az akadálya, hogy a díjra jogosult egyetlen autópálya-fenntartóval szemben az egészségügyben több ezer szolgáltatóhoz kerül a pénz. S végül: a beszedés bérbeadására állítólag egyetlen megyei kórház vállalkozik – egyelőre. Marad tehát a készpénzes fizetés, amit egyébként mindenképp kötelező alkalmazni, függetlenül attól, hogy az adott intézmény még milyen pénzbeszedési variációt vezet be, s mellette az automata.

A munka dandárja első körben a háziorvosokra vár. Egyrészt, mert ők kényszerülnek elsőként tájékoztatni betegeiket, még akkor is, ha csak beutalóért jelentkeznek. Másrészt, mert ők valószínűleg a nyugtaírást választják (bár a betegforgalmi adatok – 2005-ben majd 60 millió háziorvos-beteg találkozó – hosszú távon akár a több orvos által közösen működtetett automatát is kifizetődővé tenné – a szerk. megjegyzése). Az 50 lapos tömb ára 150 forint lesz, s ezen valóban csak a nevet és a TAJ-számot kell felírni, bár azt Ari Lajos is elismerte, hogy kitöltése minden bizonnyal lassítja majd a rendelést.

A kórházban utólag, a háziorvosnál és a járóbeteg ellátásban viszont előre kell fizetni majd a napi- illetve vizitdíjat. Amennyiben a beteg fizetés nélkül távozik, célszerű az esetet azonnal jegyzőkönyvezni – s ez szintén lassítja az ellátást -, hogy az ellenőrzés után ne büntesse meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) se az orvost, se a szolgáltatót.

Hasonlóan fontos kérdés annak eldöntése, hogy egy adott eset sürgősségi vagy sem. Az előbbi esetben ugyanis ingyenes a orvosi szolgáltatás, ám ha valaki indokolatlanul veszi igénybe ezt az ellátási formát, 1000 forintot kérnek tőle. Ari Lajos éppen ezért azt tanácsolja, hogy határesetben mindig a beteg javára döntsenek a doktorok.

A munkabizottság elnöke úgy látja, nem a többlet munka, nem a működtetés költsége az igazi probléma – a végleges, hosszú távú megoldás szerinte úgy is egy elektronikus zsebként működő TAJ-kártya lesz -, hanem a társadalombiztosítási azonosító jel, a TAJ ellenőrzése során előálló helyzetek. Mi történik akkor, ha – többszöri mosás után – olvashatatlan a számsor? Ha a rendelőben – vagy a kórházban – derül ki, hogy érvénytelen az ellátásra jogosító dokumentum? S mi lesz, ha érvényes ugyan, de nincs mögötte járulékfizetés? Ari Lajos tanácsa: a határesetekben mindig döntsenek a beteg javára, de ezeket a helyzeteket jegyzőkönyvezzék, majd e dokumentumokat továbbítsák, annak érdekében, hogy kiderüljenek a rendszer hiányosságai, tipikus hibái, s hogy ezeket korrigálni lehessen.

A számos hozzászóló közül Béky Gabriella (SZDSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy a lakosságban tudatosítani kell: nem az összesen összegyűjtött 20 vizitet igazoló nyomtatván után lehet visszaigényelni a helyi önkormányzattól az ezen felül kifizetett pénzt. Ez csak akkor kérhető vissza, ha külön-külön haladta meg az inkriminált 20-at az orvoslátogatások száma. Vagyis, ha több mint húszszor fordult meg valaki a háziorvosánál, s hasonló gyakorisággal a járóbeteg szakellátás rendelésein. Szakzsargon szerint „ellátás-típusonként" kérhető vissza a pénz.

A kúraszerű kezelés – mivel járóbeteg-ellátásnak minősül – vizitdíj-köteles, amennyiben pedig a doktor otthonában kezeli ágyba kényszerülő betegét, a vizitdíj összege kiszállásonként 600 forint – közölte az OEP főigazgató-helyettese Puskás Tivadar (KDNP) kérdésére. Székely Tamás egyúttal azt is elmondta, hogy a kompenzálásra elkülönített 5 milliárd forintból a gyermekorvosi praxisok illetve az úgynevezett vegyes praxisok részesülnek. Az összeg elosztásánál – felelte Nagy Kálmán (KDNP) érdeklődésére – praxisonként, havonta 600 gyermekkel számolnak. A 18 év alattiak járóbeteg szakellátásánál egy új BNO kód jelenik meg, míg a kórházi illetve klinikai gyógyítás esetében az adott HBCS csoportokba építik be a kompenzációt, hiszen a 18 év alattiak mentesülnek a vizit- illetve a kórházi napidíj fizetése alól.

Érdekes kérdést vetett fel Spiák Ibolya (Fidesz), aki arra volt kíváncsi, vajon az OEP azoknak az ellátását is elszámolja-e, akik kihagyva a háziorvost, rögtön az egyébként kizárólag beutalóval igénybe vehető járóbeteg szakorvost keresik fel. A főigazgató-helyettes elismerte, hogy erre a helyzetre egyértelművé kell tenni a jelenleg egymásnak ellentmondó előírásokat.

A jogszabály szerint 24 órán belül csak egyszer kell vizitdíjat fizetni. Mi a helyzet akkor, ha egy beteg egyetlen délelőtt ugyanazon szakrendelőben több szakorvost is felkeres? A vizitdíj-automata ugyanis csak két példányban adja ki a befizetést igazoló nyomtatványt, amelyek egyike mindenképp a betegnél marad. De akkor mit ad le a második, vagy harmadik szakorvosnak? – kérdezte Csáky András (MDF). Mivel igazolják majd ezek a doktorok, hogy olyan beteget vizsgáltak, aki eleget tett befizetési kötelezettségének? A képviselő erre nem kapott értékelhető választ csak arra, hogy vajon a Pro Familia keretében családtagjaitól is pénzt kell-e kérnie? Megnyugtatták, hogy nem.

Politikai javaslatoktól sem volt mentes az ülés, amelyen Puskás Tivadar vizitdíj helyett inkább járulékemelést tartott elképzelhetőnek, Mikola István (Fidesz) pedig a bevezetés legalább egy éves elhalasztását tartotta célszerűnek. A bizottsági elnök, Kökény Mihály (MSZP) annyit közölt, hogy az ülés jegyzőkönyvét – tekintettel a benne szereplő kérdésekre – elküldik Molnár Lajos egészségügyi miniszternek.