Volt dolgozója jelentette fel a kórházat

A kórházakat szokásosan, a gyógyszerpiaci szereplőket kiemelkedő mértékben bírságolta a Felügyelet az idén.

Saját egykori munkatársa jelentette fel a szolnoki Hetényi Géza Kórházat – derült ki az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) mai sajtóbeszélgetésén Holchacker Péter elnökhelyettes tájékoztatásából. A kórház neve azért került szóba, mert ez az intézmény kapta idén a legmagasabb, ötmillió forintos büntetést a krónikus osztályán tapasztalható hiányosságok miatt – az ügy azonban nincs lezárva, ugyanis a kórház a bírósághoz fordult.

A betegellátás területén működő szervezetekre idén november végéig 166 esetben szabtak ki pénzbírságot, összesen 40 millió forint értékben. Az EBF 824 eljárást indított, ebből 517 első fokú határozattal le is zárult. Mind nagyságrendjében, mind arányaiban hasonló tendenciát mutatnak az idei adatok a korábbi évekéhez. A legjellemzőbb hibák egyike például a dokumentációs kötelezettség elmulasztása: hiába gyógyít eredményesen az intézmény, ha az adminisztrációról elfeledkeznek dolgozói. Jön a szankció.

Rosszabbul jártak a gyógyszerpiac szereplői, ugyanis jelentősen megnőtt a velük szemben indított eljárások és szankciók száma, a bírságbevételek pedig, több mint kétszeresükre nőttek. Az Egészségbiztosítási Alap védelmét szolgáló intézkedések során 43 esetben 112,5 millió forintos bírságot rótt ki a hatóság, amely külön szervezeti egységgel igyekszik felvenni a harcot a jól felkészült, jogászokkal megtámogatott gyógyszercégekkel. A legnagyobb érvágást egy nagy gyógyszergyártó vállalat divíziója szenvedte el húszmillió forintos büntetéssel, mert a szükséges engedélyek nélkül végezte az orvoslátogatást. Hasztalan faggatóztak az újságírók, Holchacker Péter nem árulta el a cég nevét.

Az EBF-et ugyanis köti a jogszabály: ha egészségügyi ellátóról van szó, akkor nyilvánosságra kell hoznia a szervezet nevét, ha nem egészségügyi ellátó (lásd, esetünkben gyógyszergyár), akkor csak az arra jogosultaknak adhatja ki az információt. A sajtónak pedig ilyen jogosultsága nincs.

Még az adatoknál elidőzve: összesen 158,5 millió forint bírságot rótt ki 2009. november végéig az EBF, amelyhez közel 4000 esetben fordultak. Legtöbbször (az esetek háromnegyed részében) a fogyasztóvédelem tájékoztató szerepét „öltötte magára" az EBF, amely ezt a tevékenységet is fontosnak tartja, hiszen sok esetben még ilyenkor ki lehet húzni a méregfogat, nem kumulálódik a feszültség. A legtöbb betegpanasz a fekvő- és járóbeteg-ellátó intézményekre érkezett, leginkább a szülészet-nőgyógyászat, sebészet, belgyógyászat területén nem érezték a betegek megfelelőnek az ellátást. Sokszor a várakozás miatt éltek panasszal, olyan esetekben, amelyeket például egy telefonhívással el lehetett volna kerülni: időpontot kaptak, de az orvos időközben szabadságra ment.

Ha valaki azt gondolná a bírságbevételek láttán, hogy az EBF-nek van mit a tejbe aprítania, az téved: az utolsó fillérig el kell számolniuk, derült ki Holchacker Péter szavaiból. A bírságokból befolyó összeg 80 százalékát az Egészségbiztosítási Alapba fizetik be, így tehát a betegellátásra fordítódik, míg a fennmaradó részből – amelyet elkülönítetten kezelnek – olyan programokat kell (de egyelőre inkább csak kellene) támogatniuk, amelyek például a betegtájékoztatást segítik.

Az intézményekben sokszor felesleges vegzálásnak értékelik tevékenységüket, mondván, miért nem azt ellenőrzi a felügyelet, mire megy ki a pénz az OEP-től. Ilyen vizsgálatokat azonban nem végezhet az EBF, csak jogi kérdésekben van illetékessége, szakmaiban nincs, szögezte le az elnökhelyettes.