Vörösiszap: minden ellátót kifizetnek | Weborvos

A százmillió forintra taksált kiadásokat a H1N1 járványra elkülönített keretből fedezik.

Mindezt Cserháti Péter helyettes államtitkár jelentette be egy mai sajtóbeszélgetésen, pontosítva a ma megjelent adatokat, s egyben elakasztva a nem fizetés kapcsán kibontakozott hírlavinát.

Az államtitkárság számításai szerint a vörösiszap katasztrófa nyomán összességében mintegy százmillió forintos többletköltség keletkezett az egészségügyi ellátásban: ennek mintegy kétharmada az alap-, járó- és fekvőbeteg-ellátásban. Mint ismeretes, az ország több kórházába szállítottak betegeket, így az ajkai Magyar Imre Kórházba, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórházba, a győri Petz Aladár Megyei Kórházba, a Honvédkórházba, a Péterfy Sándor utcai Kórházba, a Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórházába, illetve egy gyermeket a Heim Pál Kórházba.

Az intézményeket kompenzálni kell, hiszen többen területen kívülről érkező betegeket láttak el, ami nincs elismerve a finanszírozásukban. A teljesítménylimiten felüli ellátást ezért jelezniük kell, és ezután jutnak hozzá a többletforráshoz.

A fennmaradó egyharmadnyi kiadás az ÁNTSZ-nél és az Országos Környezetegészségügyi Intézetnél keletkezett (szállópor mérése, sugárvédelem).

A forrás is rendelkezésre áll, ugyanis az előző kormány a H1N1 járványra 610 millió forintot különített el 2010-re. Ebből a pénzből a kardiológiai intézet kapott a műszíves ellátásra, és még így is félmilliárd maradt a rendkívüli kiadásokra az alap- és szakellátásoknak. Szerencsére erre az összegre sem volt teljes mértékben szükség, így összességében 230 millió forint van ezen a soron, ami bőven fedezi a százmillió forintos igényt.

Hogy ezt a pénzt az ellátók megkaphassák (hiszen csak az influenzajárványra lehetne fordítani), jogszabály-módosításra van szükség, ahogy erről a lapunkban olvashattak is.

Fontos bejelentést is tett a helyettes államtitkár, miszerint az érintett lakosságot és a mentésben résztvevőket szűrni fogják: a máj érintettségét laborral, a légutak állapotát pedig légzésfunkciós vizsgálatokkal, szükség esetén mellkas-röntgennel ellenőrzik, ez utóbbi esetében a nehézfém-mérgezést igyekeznek kiszűrni. Ha valakinél eltérést tapasztalnak, öt évig monitorozzák. A szűrések előkészítése már zajlik, forrás is lesz rá, ígérte Cserháti Péter.