A biztosítók a gyártókat szorongatják

Ha Berlin két hónapon belül nem ad kielégítő választ, a Bizottság az Európai Bíróság elé viheti az ügyet.

Németországra egyre nagyobb nyomást fejt ki az Únió a betegbiztosítók azon gyakorlata miatt, hogy szerződésekben meghatározott módon visszatérítést kapnak a gyógyszergyártóknak kifizetett összegekből. [T.i. folyamatosan érdekeltek abban, hogy egy bizonyos szállítóval működjenek együtt.] Brüsszel szerint ez összeegyeztethetetlen az államszövetség közbeszerzési regulációjával.

A német biztosítók által kötött keretszerződések a gyógyszertárakon keresztül folyó (első sorban generikus) gyógyszerellátás kereteit adják, és rögzítik, milyen engedményeket adnak a szállítók a mondott társaságoknak. Vagy meghatározott hatóanyagokat tartalmazó termékcsoportokra kötik őket, vagy egy gyártó teljes termék-kínálatára.

A szerződéskötés körülményei változatosak: a betegbiztosítók (Krankenkassék) olykor mindenféle pályázat mellőzésével állapodnak meg egy céggel, máskor viszont akár uniós hatályú tendert is kiírnak. Abban az esetben, ha egy-egy gyártó nem jut ilyen kontraktushoz, termékeit a győztes konkurrencia (azaz a biztosítók döntése) gyakorlatilag a teljes német piacról kirekeszti – véli az Únió Bizottsága.

A német szerződési szisztéma alapját a 2007 áprilisában életbe léptetett jogi szabályzás jelenti, amely kötelezi a gyógyszertárakat, hogy a diszkontszerződésekkel nem támogatott gyógyszereket olyanokkal helyettesítsék, amelyeknek ára efféle megállapodások folytán alacsonyabb. (Már ha az orvos kik nem zárja a helyettesítést. (Ez az ú.n. „aut idem" szabály.)

A rendszer nemcsak hátrányos helyzetbe hozza a kis és közepes méretű gyógyszerszállítókat, hanem „a piacról való tartós kiszorulás veszélyének teszi ki őket" – véli a Bizottság. A gazdasági következmények ugyancsak „rendkívül jelentősek": a Krankenkassék a testület szerint évi 16 milliárd eurót költenek a gyógyszerekre.

A német helyzet megváltoztatásának céljából az EU már megtette a soron következő – második – lépést, amennyiben felhívta az ország figyelmét az állítólagos jogsértésre. Ha Berlin két hónapon belül nem ad kielégítő választ, a Bizottság az Európai Bíróság elé viheti az ügyet. A német ipar szervezete, a BPI elégtétellel nyugtázta a lépést, megerősítve, hogy az ország kormánya csakugyan nem igazodik megfelelően az úniós közbeszerzési törvényhez. A BPI rámutatott: a szerződések odaítélésének folyamata nem átlátható, a széles termékpalettát kínáló nagy cégeknek kedvez, és kárt okoz a kisebb, kevés készítményt forgalmazó vállalkozásoknak.

A BPI elnöke, Bernd Wegener oda nyilatkozott, hogy az ilyen úgynevezett portfolió-szerződések „színfalak mögötti megállapodások", ennél fogva törvénytelenek. „A kormánynak", úgymond, ezek ügyében „feltétlenül lépnie kell, a felügyeleti hatóságok pedig be kell, hogy avatkozzanak".

A betegbiztosítók mindezeket a felvetéseket arra hivatkozva utasítják vissza, hogy mivel nem közpénzeket használnak, hanem a biztosítottak által befizetett összegeket, nem kötik őket a közbeszerzési szabályzás előírásai.