A politikai feszültség oldásában
Közzétéve: 2010. 10. 20. 07:21 -
• 3 perc olvasásKözzétéve: 2010. 10. 20. 07:21 -
• 3 perc olvasás
Ha az 1950–1970-es éveket a Chinoin és a gazdaság oldaláról korszakoljuk, akkor a választóvonal 1956-ban húzható meg.
1950-ben szovjet példára a Chinoinban is, mint a többi magyar gyógyszergyárban a kutatásokat nagymértékben lecsökkentették és azt központosított helyen, a Gyógyszeripari Kutató Intézetben folytatták. A kutatási irányokat a már bevált gyógyszerek új előállítási módszereinek kidolgozása jelentette. Ezek a munkák az úgynevezett generikus, vagyis már ismert gyógyszerkészítmények előállítását szolgálták.
Ugyan a penicillint Alexander Fleming angol orvos 1928-ban fedezte fel, de kristályos formában csak 10 évvel később állították elő. Hazánkban Dr. Hoffmann Sándor Kossuth-díjas vegyészmérnök jelentős kutató-gárdával együtt vállalta, hogy a penicillin előállítását felkarolja. A munka a Chinoin elismert kutatóinak – Dr. Gerecs Árpád, Kőnig Rezső, Dr. Johan Béla, Dr. Földi Zoltán – irányításával zajlott. A kutatás sikerének köszönhetően 1951 II. félévében megindult Magyarországon az első üzemi gyártás, a munkát pedig több szabadalmi bejelentés követte. Többek között a penicillinnel kapcsolatos tevékenységéért Dr. Földi Zoltánt 1952-ben, Kőnig Rezsőt 1955-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.
A rák korunk egyik legveszedelmesebb betegsége, amit a kóros sejtek szabálytalan osztódásával, burjánzásával keletkező szövettömeg okoz. Kialakulása helyén akadályozza az érintett szövet vagy szerv normális működését. Időben való felismerése az egyes – tüdő, mell, prosztata stb. – szerveket speciális terápiával az orvostudomány gyógyٌítani képes. A Chinoinban már az 1950-es években is folyt a citosztatikus (tumor-ellenes) kutatás.
A fordulópont

A cég történetében ebben az időszakban az alapvető változás 1956-ban történt. Nem elsősorban a magyar forradalom miatt, hanem az 1956 tavaszán, az SZKP 20. kongresszusán meghirdetett új, hruscsovi politikai irányvonal miatt, mely a sztálinizmussal és a hadigazdasággal való leszámolást jelentette. Az államosított vállalatokon belül ugyan nagyon lassan, de a hadseregre jellemző fegyelem, a mindenhol ellenséget szimatoló bizalmatlanság csökkent.
A következő időszakban, a kádári konszolidációban a kevéssé hatékony, munkaverseny alapú motivációt egyre inkább a gazdasági érdekeltség váltotta fel. A KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) piac és konvertibilis valuta híján kezdetben a szocialista országok közötti két-, majd sokoldalú munkamegosztást szorgalmazott. Mindenesetre valami olyat, ami kedvezett a Chinoinnak, hiszen hazánk szovjet nyersanyagokért, illetve más szocialista országok ipari késztermékeiért élelmiszerrel, autóbuszokkal és finomvegyipari termékekkel fizetett. Az utóbbi alatt pedig nemcsak gyógyszert, hanem növényvédő szert is értettek...
A Chinoin újra elemében volt és exportra is termelt. Az 1960-as években az eredeti gyógyszerek felfedezésének aranykora volt. Akkoriban a Chinoinnak egy évtized alatt 8 eredeti szabadalommal védett gyógyszerkészítménye született és a gyógyszergyár fellendülését hozva az engedélyezés után forgalomba is került. Ekkor vezették be az egyik legnagyobb gyógyszerexportot jelentő gyógyszert, a Papaverin-család egyik tagját, az igen hatékony görcsoldó, hatóanyag-kombinációkban is nagy jelentőségű No-Spa-t, amely napjainkban is változatlanul a vállalat sikerkészítménye Közép- és Kelet-Európában.
Az 1968-ban bevezetett új gazdasági mechanizmus hatására a Nehézipari Minisztérium megjutalmazta a Chinoint. A cégnek ajándékozta a háborús időszakot követően gazdaságtalanul működő nagytétényi Bányagyutacs – igazából lőszert előállító – gyárat, hogy termelési kapacitásait ugrásszerűen növelhesse a Chinoin.
A cégnek a 1960-as évek az 1920-30-as esztendőkhöz hasonló termékeny időszaka volt.
Kutatások változása
A Chinoinban folytatott kutatásokat az 1960-as években új irányzat jellemezte. A létrehozott hatástani (farmakológiai) laboratórium lehetővé tette, hogy helyben és gyorsan megvizsgálható új molekulákat állítsanak elő. A hatásos molekulákat szabadalmaztatták, széleskörű vizsgálatok után engedélyeztették és forgalmazták.
Napjainkban a sanofi-aventis/Chinoin továbbra is folytatja a sok kockázattal, hosszú ideig tartó és költséges eredeti szabadalommal védett molekulák kutatását. Jelenleg egy gyógyszer forgalomba kerüléséhez átlagosan csaknem 1 millió vegyületet kell megvizsgálni, a készítmény forgalomba hozatalához 10-15 évre és mintegy 1 milliárd USD szükséges.
(folyt. köv.)
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek