A tisztességes kereskedés irányelve | Weborvos

Az irányelv hatálya kiterjed a vállalkozásoknak a fogyasztókkal szemben alkalmazott bármely kereskedelmi gyakorlatára.

Ez év szeptember 1-jén lép hatályba a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.), amely a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv (Unfair Commercial Practices Directive - UCP) rendelkezéseit implementálja a magyar jogrendszerbe. Az irányelv hatálya kiterjed a vállalkozásoknak a fogyasztókkal szemben alkalmazott bármely kereskedelmi gyakorlatára.

A fogyasztók körébe az olyan természetes (magán-) személyek tartoznak, akik önálló foglalkozásukon és gazdasági tevékenységükön kívül eső célok érdekében járnak el - tehát a jogszabály az úgynevezett B2C, vagyis business to consumer viszonyban közzétett kereskedelmi gyakorlatokat szabályozza. A kereskedelmi gyakorlat megítélése során az olyan fogyasztó magatartása veendő alapul, aki ésszerűen, tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el. A kereskedelmi gyakorlat fogalmát a jogalkotó szándéka szerint a lehető legtágabban határozták meg, azaz ezen fogalom alá értendő bármely olyan magatartás, tevékenység, mulasztás, reklám, marketingtevékenység vagy egyéb kereskedelmi kommunikáció, amely az áru értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban áll.

A törvény hármas rendszerben fogalmazza meg a kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos tilalmakat:
1. Általános generálklauzulaként tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat közzététele.
2. Tisztességtelennek minősíti a jogszabály a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokat és az agresszív kereskedelmi gyakorlatokat. A megtévesztő kereskedelmi gyakorlat fogalomkörébe tartozik mind az aktív, mind pedig a passzív megtévesztés (megtévesztő mulasztás).
3. A törvény melléklete összesen 31 olyan kereskedelmi gyakorlatot (közöttük 23 megtévesztő, 8 agresszív) sorol fel, amelyek minden körülmények között tisztességtelennek minősülnek (úgynevezett feketelista).

Tisztességtelennek minősül minden olyan kereskedelmi gyakorlat, amelynek alkalmazása során a megvalósítója nem a szakmai gondosság követelményének megfelelően járt el, és amely alkalmas arra, hogy a fogyasztót olyan üzleti döntés meghozatalára késztesse, amelyet az egyébként nem hozott volna meg. Megtévesztőnek minősül minden olyan kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan tényt tartalmaz vagy valós tényt oly módon közöl, amely a fogyasztót megtéveszti vagy a fogyasztó megtévesztésére alkalmas. Megtévesztő mulasztásként értékelendő minden olyan kereskedelmi gyakorlat, amely bármely, a fogyasztó tájékozott döntéséhez szükséges információt elhallgat, elrejt vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja a fogyasztó rendelkezésére.

Agresszív továbbá minden olyan gyakorlat, amely a fogyasztónak az áruval kapcsolatos választási vagy magatartási szabadságát jelentősen korlátozza vagy erre alkalmas. A feketelistás gyakorlatok észlelése esetén a jogalkalmazónak nem áll módjában a jogsértés mérlegelése, amennyiben ilyen gyakorlat megvalósulását bizonyítja, a jogsértés megállapítandó (ilyen például az ingyenes kifejezés használata akkor, ha a fogyasztó bármely díj vagy költség megfizetésére köteles).

Ez év szeptember 1-jétől az Fttv. képezi a fogyasztók részére közzétett tájékoztatások jogi szabályozásának gerincét. Az ágazati jogszabályokban található tájékoztatási szabályokat illetően leszögezi a jogszabály, hogy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában, illetve a kötelező európai uniós jogi aktus rendelkezéseinek átültetése céljából elfogadott jogszabályi rendelkezésben előírt információ az ott meghatározott kereskedelmi kommunikáció tekintetében jelentős, azaz az ezeknek meg nem felelő kereskedelmi gyakorlatok az Fttv. alapján bírálandóak el.

Az úgynevezett B2B, vagyis business to business viszonyokban közzétett reklámok a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. LVIII. törvény alapján ítélendőek meg, míg minden olyan tájékoztatás, amely nem minősül reklámnak és nem a fogyasztók felé irányul, a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény előírásainak kell hogy megfeleljen. A két jogszabály tájékoztatásra vonatkozó szabályainak ellenőrzését a GVH végzi.

Eljáró hatóságok
A magyar jogalkotó az uniós szabályok átültetése során hármas hatásköri rendszert határozott meg az Fttv. rendelkezéseinek végrehajtására: a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt általános hatáskörrel a fogyasztóvédelmi hatóság (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, NFH) jár el, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) részvételével a verseny érdemi érintettségének kritériuma alapján felállított hatásköri rendszer szerint: A versenyt érdemben nem érintő ügyekben az NFH és a PSZÁF jár el, mégpedig az NFH általános hatáskörrel, a PSZÁF pedig az egyébként is általa felügyelt ügyekben (azaz a pénzügyi szervezetek vonatkozásában).

A GVH jár el a versenyt érdemben érintő valamennyi ügyben, kivéve, ha a jogsértés csak címkén, használati és kezelési útmutatóban, illetve egyes speciális, külön jogszabályban előírt tájékoztatási követelmények megsértésével valósul meg. A jogszabály a verseny érdemi érintettségének meghatározására kétlépcsős rendszert alkot: meghatározza egyrészt a kereskedelmi gyakorlatok azon körét, amelyek közzétételekor minden egyéb körülményre tekintet nélkül fennáll a verseny érdemi érintettsége (ilyen például az országos műsorszolgáltatón közzétett tévéreklám). Az ezen körbe nem tartozó kereskedelmi gyakorlatok esetén a jogalkalmazó döntését megkönnyítendő, a közzétett tájékoztatásra és az azt közzétevő vállalkozásra vonatkozó általános szempontrendszert vázol fel a törvény.