Alkotmánybírósághoz fordultak a hálózati gyógyszertárak

Kötelező a tulajdonból átadni, illetve tulajdont szerezni a törvény szerint.

A tulajdonjogi alapjogvédelemmel és a szerződéses szabadsággal, a piacgazdaságon alapuló jogállamisággal, a jogbiztonsággal és az egyenjogúsági alapjogvédelemmel ellentétesnek tartja a Gyftv. 74. § (1) bekezdése, a 83/A. § (1)-(4) bekezdése, a 73. § (1) bekezdése, a 74. § (3) és (5) paragrafusának rendelkezését, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége. A januártól hatályos törvény ugyanis kötelezi a gyógyszertárak tulajdonosait, hogy adjanak át tulajdoni hányadukból, a gyógyszerészeket pedig, hogy szerezzenek tulajdont a patikákat üzemeltető gazdasági társaságokban.

A magyarországi gyógyszertárak és gyógyszerészek jelentős hányadának érdekeit képviselő Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége szerint a törvény olyan helyzetet teremt, amely sérti a tulajdonosok jogait, hátrányos helyzetbe hozza az egyébként is eladósodott rendszerben tulajdon vásárlásra kötelezett gyógyszerészeket és a betegeket, fogyasztókat.

A HGYSZ felmérése szerint a gyógyszerészek többsége nem akar, nem tud és nem fog tulajdont szerezni a patikákat üzemeltető társaságokban. A HGYSZ szerint a törvény eredményeként sérülnek az alapjogok, romlik a gyógyszerellátás, gyógyszertárak zárhatnak be, ezáltal munkahelyek kerülhetnek veszélybe és nem utolsó sorban a betegek, fogyasztók helyzete jelentősen romlik.

Az álláspont részletei - közlemény
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) módosítását követően hatályossá vált alkotmányosan aggályos rendelkezésekről:
A hatályba lépett módosított Gyftv. rendelkezések /74. § (1) bekezdése, a 83/A. § (1)-(4) bekezdése, a 73. § (1) bekezdése, a 74. § (3) és (5) bekezdése/ álláspontunk szerint az Alkotmány [1949. évi XX. tv.] 2. § (1) bekezdésének, a 9. § (1) bekezdésének, valamint a 13. § (1) és (2) bekezdéseinek, vagyis, a tulajdonjogi alapjogvédelemmel és a szerződéses szabadsággal, a piacgazdaságon alapuló jogállamisággal, a jogbiztonsággal és az egyenjogúsági alapjogvédelemmel ellentétes.

1. Álláspontunk szerint a Gyftv. 74. § (1) bekezdése és a Gyftv. 83/A. § (1)-(4) bekezdése az Alkotmány 9. § (1) bekezdésének, valamint a 13. § (1) és (2) bekezdéseinek rendelkezéseivel ellentétes.
Ezen rendelkezések a gyógyszertárakat működtető gazdasági társaságok nem gyógyszerész tagjainak tulajdonhoz való jogát, valamint a szerződéses szabadságot sértik, hiszen:
- a rendelkezések alapján a jogalkotó közhatalmi eszközökkel élve elvonja a törvény hatályba lépésekor már működő gazdasági társaságok nem gyógyszerész tagjának tulajdonjogát (azt a személyi jogos gyógyszerész illetve a gyógyszertárban alkalmazott gyógyszerészeknek juttatva), ezáltal azt a kötelezettséget róják a működtető gazdasági társaság nem gyógyszerész tagjára, hogy a tulajdonával, pontosabban annak egy részével hagyjon fel, attól váljon meg, továbbá
- kötelezi a társaság tagjait, hogy a létrejött és hatályban lévő létesítő okirataikat módosítsák úgy, hogy semmilyen rendelkezéssel nem biztosítják a felek törvényes jogait, nem rendezik sem az eljárási szabályokat, sem kompenzációs garanciát nem építettek be (az „elidegenítési kötelezettség" kártalanítás és értékgarancia nélkül nem lehet alkotmányos), ráadásul
- a tulajdonváltozás elmaradása esetén a lehető legsúlyosabb hátránnyal sújtja az érintetteket a jogalkotó: megvonja a működési engedélyt, amelynek következtében az adott gyógyszertárat haladéktalanul be kell zárni.

Az alkotmányos sérelmet a szerződéses szabadság korlátozásának alkotmányosan szükségszerű feltételeinek hiánya és a tulajdonjogi korlátozás mindkét alapelvének (szükségesség – arányosság), továbbá a garanciális jellegű eljárási szabályainak (értékgarancia) egyöntetű figyelmen kívül hagyása okozza.

2. Álláspontunk szerint a Gyftv. 74. § (1), a 83/A. § (1)-(4) bekezdése az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével ellentétes.
A független, demokratikus jogállam alapkövetelményével ellentétesek a hivatkozott rendelkezések, hiszen a jogállamiság egyik ismérve a jogbiztonság sérelmével kerültek ezen rendelkezések hatályba. A Gyftv. a jogállamiság, mint az egész Alkotmányt átható elv megsértésével kötelezi a gyógyszertárakat működtető gazdasági társaságok nem gyógyszerész tagjait a korábban megszerzett jogaik feladására. A törvényi rendelkezések alkotmányosságát alapvetően sérti azok visszaható hatálya, a jogkorlátozás garanciáinak teljes hiánya, a rendelkezés végrehajtásának objektív lehetetlensége, az engedélyüktől megfosztott gyógyszertárak teljes jogbizonytalanságot eredményező volta.

A fentiek következtében e bizonytalan jogi helyzet egyben az eredetileg biztosítani kívánt alkotmányos érdek, azaz az egészségügyi intézmények megszervezésével kapcsolatos állami kötelezettség sérelmét vonja maga után.

3. Álláspontunk szerint a Gyftv. 73. § (1) bekezdése, valamint a 74. § (5) bekezdése az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével ellentétes.
A Gyftv-t módosító törvény 2010. december 30. napján, a Magyar Közlöny 201. számában jelent meg, majd a támadott rendelkezések tekintetében 2011. január 1-jén hatályba lépett. Álláspontunk szerint kétségtelenül megállapítható, hogy a jogszabály nem biztosított kellő időt a jogalkalmazók felkészülésére, így a személyi és tárgyi feltételek megteremtésére sem. A különböző formában működő gazdasági társaságok működésében történő ilyen irányú változások – tekintettel a cégjogi változások intézményesítésének jogszabályszerű módjára és időigényére is – nem végezhetőek el egy nap – amely ráadásul 2010. december 31. napja – alatt.

Az alkotmányos sérelmet a jogállamiság sérelme valósítja meg, tekintettel arra, hogy a jogszabály nem biztosított kellő időt a norma megismerésére és az ahhoz való alkalmazkodásra, tehát a jogkövető magatartás tanúsítására történő felkészülésre.

4. Álláspontunk szerint a Gyftv. 74. § (3) bekezdésének általunk kiemelt szövegrésze az Alkotmány 9. § (1) bekezdésébe és 13. § (1) bekezdésébe ütközik.
A sérelmezett rendelkezés: „Közfinanszírozásban részesülő gyógyszer kiszolgáltatására szerződött gyógyszertárat működtető társaságban nem szerezhet sem közvetlenül, sem közvetve tulajdont … olyan vállalkozás vagy vállalkozáscsoport, amely közvetlenül vagy közvetett módon legalább négy gyógyszertárat működtető társaságban tulajdonnal rendelkezik,…."

Az alkotmánybírósági gyakorlatból egyértelműen megállapítható, hogy a tulajdon bármely formája tiltja a megkülönböztetést. Nem kerültek azonban a tulajdonszerzésből kizárásra a magánszemélyek, akkor sem, ha közvetve vagy közvetlenül legalább négy gyógyszertárat működtető társaságban rendelkeznek tulajdonnal. Ez a megkülönböztetés következetlenné teszi a rendelkezést, ami megkérdőjelezhetővé teszi a támadott szakasz által elérni kívánt törvényhozói célt is. A támadott rendelkezésnek nincsen alkotmányos alapja, így, mivel az önkényesnek tekinthető, alkotmányellenes.

Az alkotmányos sérelem az egyenjogúsági klauzula sérelmében valósul meg, tekintettel arra, hogy indokolatlanul tesz különbséget a közvetlenül vagy közvetett módon legalább négy gyógyszertárat működtető magánszemélyek és gazdasági társaságok között.