Állatok ne kapják a humán csúcs-antibiotikumokat!

A fő ellenintézkedés továbbra is az állatgyógyászati antibiotikumok ésszerű alkalmazása kell, hogy legyen.

Az Európai Bizottság felkérésére végzett vizsgálat során az Európai Élelmiszerbiztonsági Bizottság (EFSA) biológiai kockázat-értékelő alszervezete valamint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) [hivatalosan is] megállapították, hogy egyes hús-haszonállatok – sertések, vágóborjak és broiler[hús]-csirkék – gyakran anélkül hordozhatják az MRSA (methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus) CC398-as speciális törzsét, hogy maguk megbetegednének tőle.

Jelenleg mindazonáltal nincsen rá bizonyíték, hogy az MRSA-val fertőzött élelmiszer fogyasztása, vagy a vele való érintkezés fokozott egészségügyi kockázatot jelent az ember számára, a jelentés azonban megállapítja, hogy a baktériumot hordozó élő állatokkal kapcsolatba kerülő személyek igenis ki vannak téve a fertőzés veszélyének. Ez a sajátos MRSA típust ugyanis – bár nem túlságosan gyakran – súlyos humán bőr- és lágyszöveti fertőzések, tüdőgyulladás- és vérmérgezés-esetek kiváltójaként azonosították. Kedvtelésből tartott állatok emberi közvetítéssel, szintén fertőződhetnek a mikrobával, amelyet azután ismét továbbadhatnak embereknek.

A kiadott dokumentum nyomatékosan utal az olyan alapvető higiénés óvintézkedések fontosságára, mint az állatok érintése előtti és utáni kézmosás, illetve a közvetlen kontaktus kerülése orrváladékkal, nyállal, sebekkel.

A jelentés arra a következtetésre jut, hogy az állatok szállítása-mozgása, valamint az emberek és élő állatok érintkezése valószínűleg az MRSA átvitelének fontos tényezői, és hogy a leghatékonyabb ellenintézkedésekre a mezőgazdasági létesítményekben kerülhet sor.

A problematika egy másik, az EFSA dokumentumával nagyjából egy időben kiadott áttekintésében az Európai Gyógyszerügynökség áttekintette, milyen veszélyekkel jár a haszon- és kedvtelésből tartott állatok [illegális] behozatala és MRSA-val való fertőződése – s tette ezt különös tekintettel a mikroba-ellenes állat-gyógyászati készítmények engedélyezésére és felhasználására. Az Állatgyógyászati Felhasználású Gyógyszertermékek Bizottsága (CVMP) megállapította, hogy az MRSA gyakorlatilag a béta-lactam(1)-csoport minden antibiotikumával, továbbá nagyon gyakran más antibiotikummal szemben is ellenálló. A fő ellenintézkedés azonban továbbra is az állatgyógyászati antibiotikumok ésszerű alkalmazása kell, hogy legyen; a CVMP emellett szorgalmazza használatuk monitorozását, hogy azonosítani lehessen nem-rendeltetésszerű alkalmazásuk valamennyi lehetséges okát. A bizottság ugyancsak javasolta, hogy az embergyógyászatban ultima ratio-ként alkalmazott antibiotikummal ne kezeljenek állatokat – ezen a módon biztosítva további, humán terápiákkénti hatásosságukat.

MRSA-fertőzéseket az EU számos tagországának kórházaiban regisztrálnak: baktérium a kórházi fertőzések egyik fő forrása, súlyos megbetegedéseket és olykort halált okoz. Az utóbbi években megállapítást nyert, hogy van összefüggés az állati és humán MRSA-fertőzések közt. Az EU azon területein, ahol az MRSA-t megtalálták élelmiszerforrás-állatokban, a velük érintkező emberek – gazdák, állatorvosok és családjaik – ugyancsak ki vannak téve az infekció veszélyének. Tekintettel egyes MRSA-fertőzések súlyosságára, az ECDC támogatja az antibiotikumok ésszerű használatát az élelmiszerforrás-állatok kezelésében. A szervezet az Európai Antibiotikum-tudatosség Napjának keudeményezésével aktívan bekapcsolódott mindazon iniciatívákba, amelyek az antibiotikumok nem megfelelő használatából eredő kockázatokat, és felelős alkalmazásuk fontosságát igyekeznek szélesebb körben tudatosítani.