Álpirulák lepik el a piacot | Weborvos

Egyre veszélyesebbek a hamis gyógyszerek, amelyek káros anyagokat is tartalmaznak.

Ezért az Európai Unió offenzívába kezdett az álpirulák elterjedésének megakadályozására. Az uniós cégek termékeit mostantól hivatalból nyomon követik, a gyártástól egészen a patikába kerülésig. Emellett az EU-n kívülről érkező gyógyszeripari alapanyagoknak is nagyobb minőségi kívánalmaknak kell megfelelniük.

Nemrégiben itthon is elkészült az a 21 pontból álló cselekvési terv, amelyet - szakértők bevonásával - a kormány készített a gyógyszerhamisítás magyarországi elterjedése ellen. Noha a hamis készítmények nálunk még nem kerültek be a legális forgalmazási csatornákba, a környező országokban egyre jobban terjednek az álpirulák. Az uniós tagállamok egyébként eddig csak tranzitállomásként funkcionáltak, mostanra viszont célországokká váltak. Kiderült például, hogy az egyik legnagyobb gyógyszergyártó exportőr, Svájc egyben forrása is a legtöbb hamisítványnak, amelyet főként Indiába szállítanak.

Változott a hamisított orvosságok köre is. Korábban főként az úgynevezett életmódkészítmények (fogyókúrás vagy a szexuális problémákra ható szerek) uralták az illegális piacot, mostanában egyre több az életmentőnek titulált álgyógyszer. A gyártók sem tétlenkednek: az amerikai Pfizer, amelynek egyik készítménye a hamisítók slágerterméke, az elsők között kezdeményezte óvintézkedések bevezetését. A cég éves szinten világszerte dollármilliókat költ a hamisítások megelőzésére, leleplezésére és megakadályozására.

Az illegális gyártók tevékenysége egyre veszélyesebb - mondták a Pfizer Magyarországnál. Eleinte csak ártalmatlan anyagokkal (téglaporral, krétaporral) helyettesítették a hatóanyagot, mostanában viszont a hamisítványokban sokszor találnak illegális anyagokat, kábítószereket. Minden idők legtöbbet hamisított (potencianövelő) orvossága itthon is nagyon keresett a feketepiacon. A Pfizer becslései alapján a készítmények 15-20 százaléka utánzat. Az álpirulák készítői ezzel igen jelentős, százmillió dolláros nagyságrendű kárt okoznak a cégnek, ám a tényleges veszteség, a fogyasztók veszélyeztetése és a presztízsrontás pénzben nem mérhető. A Pfizernél elárulták azt is, hogy valamennyi termékük biztonsági elemekkel ellátott, és bármikor, rövid időn belül beazonosítható. A kurrens készítményeket fokozottan őrzik, mint ahogy a csomagoláson lévő biztonsági elemek is különlegesebbek.

Az utángyártott termékeiről ismert Teva Magyarország Zrt.-nél úgy nyilatkoztak, hogy itthon a gyógyszerhamisítás még nem jelent meg a legális forgalmazási csatornákban. Ennek ellenére az izraeli generikumgyártó speciális intézkedésekről döntött. Egyebek mellett részt vesznek egy az Állami Nyomda által vezetett tesztelésen, ennek során a cég termékeit speciális azonosítóval látják el. A Tevánál nem kívántak ennek részleteiről nyilatkozni, így csak annyit tudni, hogy a gyógyszerek útját egy rádiófrekvencián alapuló "nyomkövetővel" kísérik figyelemmel. Az úgynevezett RFID-technológiát a Teva 2005 óta alkalmazza.

"Nem mind hamis, ami nem engedélyezett" - jegyezte meg lapunknak a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának szóvivője. Sipos Jenő elmondta: az elmúlt öt évben nem törzskönyvezett, nem honosított gyógyszerek és gyógyszerkészítmények csempészete miatt csaknem nyolcvan büntetőeljárást indítottak.