Azonnali támogatást követel a biotech-szektor

Komor kép a krízisben: jövőre bezárhat a kis európai biotechnológiai cégeinek 50 százaléka.

Az European Biopharmaceutical Enterprises [EBE, kontinentális lobbiszervezet] szerint Európa egyik leginnovatívabb ágazata „potenciális katasztrófával néz farkasszemet, mivel számos kis európai biofarmakológiai cég mind nehezebben teremti elő a felszínen maradásához szükséges tőkét". Az EBE a helyzet felmérésével a francia Alcimed kutatócsoportot bízta meg, mely utóbbi (saját megfogalmazásában) „komor képet" fest a krízisnek a szektorban megnyilvánuló hatásairól.

Mivel egy-egy termék finanszírozandó kutatása-fejlesztése akár tizenkét esztendőt is igénybe vehet, mielőtt a cégek élet- és piacképes termékként rukkolhatnak elő vele, a probléma különösen érzékenyen érinti az egészségügy-biotechnológiai szegmentumot. Az EBE szerint „számos vállalkozás likviditása külső finanszírozástól függ, márpedig ez a forrás a gazdasági válság folyamatos csapásai nyomán szinte eltűnt".

Az Alcimed tanulmánya megerősíti, hogy az egészségügyi biotech-szektor finanszírozása már mostanra is erősen visszaesett, és a kis európai biofarmakológiai cégeknek mintegy ötöde 2009 végére valószínűleg az összeomlás szélére kerül. Ez egyfelől – nyomatékosítja a jelentés – 20 ezer nagy rutinnal rendelkező, értékes kutatómunkát végző szakember állásának megszűnésével járhat, másfelől „tartósan károsíthatja" az Európai Unió kutatási-fejlesztési kapacitását. Adatok támasztják alá a tényt, hogy ezeknek a kisebb vállalkozásoknak a túlnyomó része már csak másfél évi, vagy ennél is csekélyebb működés-finanszírozási fedezettel rendelkezik. Ha a jelenlegi helyzet fennmarad, a válság 2010-ben úgymond még mélyülhet is. A dolgoknak ez az eddig példa nélküli állása annyit jelent, hogy a kis biofarmakológiai vállalkozások mintegy ötven százaléka máris joggal tart a jövőtől.

Carli Incerti, az European Biopharmaceutical Enterprises [EBE, a biofarma-ágazat lobbiszervezete] elnöke kijelentette: „ebben a légkörben számos iparágat érnek kihívások, a biofarmakológiai piac helyzete azonban egyedülálló. Nem csak munkaerőtől kell megválnia rövid távon, hanem részben rá hárul a feladat, hogy megmentse Európa kapacitását a gyógyászati-innovációs fejlődés stimulálására. A kis biofarmakológiai cégek a jövő európai egészségügyé és versenyképesség fenntartásának lényegi elemét jelentik. Ha nem támogatjuk (a.m. támogatják – a ford.) őket, lehetséges, hogy a már meglévő innovációs eredmények is semmivé lesznek. Az egyik lehetséges megoldás, ha az Európai Fejlesztési Bank sürgősen a segítségükre siet."

Dr. Incerti hozzátette: „ha az uniós intézmények demonstrálják, hogy töretlenül bíznak az egészségügyi biotechnológiában, erősítik a bizalmat [e vállalkozások körében], és potenciális befektetőket vonzanak a továbblépéshez."

Nyilvánvaló – állapítja meg a Pharma Marketletter –, hogy a válság közvetlen hatásai pusztítóak, de a későbbi, hosszú távú következmények még súlyosabbak lehetnek. Közép- illetve hosszú távon óriási mértékben csökkenhet Európa majdani versenyképessége. Bármilyen méretű csődhullám járhat azzal, hogy veszendőbe mennek a kis és közepes biotechnológiai vállalatok által már elért eredmények. Ami a fejlesztés alatt álló, és már bizonyos korlátozott idejű szabadalmi védettséggel rendelkező gyógyászati termékeket illeti, megtörténhetik, hogy ezeket – más cégek bukása(i) láttán – a potenciális beruházók a továbbiakban már kevéssé találják vonzónak.

Az EBE az EB-vel tárgyal
Az European Biopharmaceutical Enterprises tárgyalásokat kezdeményezett az Európai Bizottsággal az ajánlásokról, amelyeket egy tanulmány formájában, cselekvési program gyanánt, az uniós kormányzat és a tagállamok elé terjesztett. Az EBE reméli, hogy az érintettek azonnali intézkedésekkel reagálnak, és tökéletesítik az egészségügy-biotechnologiai szektor támogatását célzó hosszú távú programjaikat, biztosítván, hogy ez a gazdasági szegmentum „az tudás alapú európai-uniós gazdaság jelentős összetevője legyen".

Mit-jelent még az EBE akciója?
Bár a szervezet a kis és közepes egészségügyi-biofarmakológiai cégek érdekében emel szót, jól látható, hogy a veszélyt a nagyok is érzik. Az EBE tagjai között ugyanis tőkeszegénynek korántsem mondható, bizonyos területeken világpiac-vezető pozíciókat is betöltő nemzetközi óriáscégek is megtalálhatók: pl. Abbott, Actelion Pharmaceuticals, Alexion Europe, Amgen, Basilea Pharmaceutica, Baxter, Bayer, BELLUS Health International, BioAlliance Pharma, Biogen Idec, Biovitrum, BioXell, Boehringer Ingelheim, Celgene, Cellerix, Centocor, Cephalon, Chiesi Farmaceutici, Debiopharm, Diatos, Dompé, Eli Lilly International, Fibrex Medical, Fresenius Biotech, Genesis Pharma, Genetho, Genmab, Genzyme, HRA Pharma, Human Genome Sciences Europe GmbH, Hybrigenics, Intercell, Ipsen, Johnson & Johnson, LFB Biotechnologies, MediGene, Merck Sharp & Dohme, Newron Pharmaceuticals, Nexatio, Novartis, Novo Nordisk, Novozymes, Opi, Orphan Europe, Paion, Pfizer, Pharma Mar, PregLem, ProtAffin, PTC Therapeutics, Rheoscience, Roche, Santaris Pharma, Schering-Plough, Shire Pharmaceuticals, Stallergenes, Swedish Orphan International, Symphogen, TcLand, UCB, Wyeth, Zymenex - állít listát a lap.