COPD: új szer, új hatásmechanizmus

A készítmény egy éven belül már a magyar betegek számára is elérhető lehet.

A légúti betegségekkel foglalkozó legnagyobb európai orvosi társaság (European Respiratory Society, ERS) szeptemberben Barcelonában rendezett konferenciáján nagy érdeklődéssel kísért szimpóziumon ismertettek egy reményteljes új terápiás lehetőséget a COPD kezelésében. A hatóanyag újdonsága abban áll, hogy új megközelítéssel képes a gyulladásos folyamat lassítására.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség, vagyis a COPD egy progresszív és visszafordíthatatlan tüdőbetegség, amely során a tüdőkárosodás és a gyulladás következtében a légzés súlyosan nehezítetté válik. A COPD-t, akárcsak az asztmát, gyulladás okozza, de a COPD esetében fennálló gyulladás más típusú. Az új hatóanyag, egy rendkívül hatásos, szelektív PDE4 gátló, mely egyedülálló hatásmechanizmusával veszi célba a COPD-re jellemző gyulladást.

A COPD-t a betegre nézve az állapotromlás súlyos epizódjai, az exacerbációk, vagyis tüdőrohamok kísérik, melyek során a beteg úgy érzi, mintha megfulladna. A COPD jellemző tünetei a rohamok mellett a légszomj, a fokozott köpettermelés és a krónikus köhögés. A betegséget egészségkárosító részecskék és gázok tartós belégzése által kiváltott gyulladás okozza.

Magyarországon - a nemzetközi prevalencia adatokkal számolva (4-7%) - négy-ötszázezer COPD-s beteg lehet, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság regiszter rendszerében viszont ehhez képest mindössze mintegy 130.000 kezelt beteget tartanak nyilván. Fontos tény, hogy a felismert és kezelésbe vont betegek száma hazánkban is évről-évre nő.

A betegség háttérében meghúzódó kockázati tényezők csökkentése mellett – itt elsősorban a dohányzásról és egyes környezeti károkról beszélünk – nagy jelentősége van a már kialakult betegség kezelésének.

Nem csak a tünetet kezeli
A COPD kezelésére jelen pillanatban nincs túl sok lehetőség, a terápiás igények jórészt kielégítetlenek, hiszen jelenleg csak inhalációs hörgőtágítók és inhalációs kortikoszteroidok állnak a betegek és a kezelőorvosok rendelkezésére.

Ezért is jelent áttörést, hogy az Európai Bizottság idén nyáron engedélyezte az új hatóanyag forgalomba hozatalát az Európai Unióban. A hatóanyag, mely egy új terápiás csoport első tagja egy foszfodiészteráz-4 (PDE4) enzim inhibitor, amely gátolja a COPD-hez társuló gyulladást és képes javítani a tüdőfunkciót és csökkenteni az exacerbációk számát. A kezelés pozitívuma az is, hogy a gyógyszer szájon át, tabletta formájában szedhető.

(A foszfodiészteráz-4 enzim szerepe a COPD-s gyulladás szempontjából kulcsfontosságú. A PDE4 enzim a COPD kialakulásáért felelős gyulladásos sejtekben található. Az enzim gátlása ezekben a sejtekben fokozza a ciklikus adenozin-monofoszfát gyulladáscsökkentő hatását.)

Emellett az új terápia előrelépést hozhat a COPD kezelése szempontjából rendkívül fontos klinikai cél, az exacerbációk gyakoriságának csökkentése szempontjából is. A kutatások szerint ugyanis a gyakori fellángolások magasabb halálozási kockázatot jelentenek, a rohamok ijesztő lefolyása miatt pedig romlik a betegek életminősége és korlátozódik alapvető hétköznapi tevékenységeik ellátásának lehetősége.

A kutatásban részt vevő orvosok egyöntetű véleménye szerint most az orvosok és a betegek egy új, égetően szükséges kezelési lehetőséget kapnak a korábbi inhalációs terápiák mellé.

Alábecsült kockázatok
A European Respiratory Society már említett konferencián a Nycomed által megrendezett szimpóziumon mutatták be „A COPD rejtett mélységei" című széleskörű felmérés eredményeit is. A nemzetközi felmérésben 2000 páciens és 1400 orvos vett részt, 14 országból. A tanulmányból kiderült, hogy az exacerbációk jelentősen befolyásolják a betegek mindennapjait, hiszen a rohamok számos hétköznapi tevékenységben korlátozzák őket és súlyos hatással vannak társadalmi, és családi életükre is.

Levonható az a következtetés is, hogy a páciensek több mint egyharmada nem tesz semmit a jelentkező rohamok ellen, inkább kivár. A betegek egynegyede egyáltalán nem kér egészségügyi tanácsot, illetve csak 3-4 nap eltelte után fordul orvoshoz. A nemzetközi tanulmányból emellett az is kiderül, hogy az orvosok is alábecsülik az akut exacerbációk hosszú távú hatását a betegség progressziójára, ami pedig továbbra is súlyos terhet ró a páciensekre és az egészségügyre egyaránt.