DNS-alapú madárinfluenza-vakcina készül

DNS-alapú H5N1 vakcina kifejlesztésén dolgozó tajvani tudósok ígéretes korai kutatási eredményekről számoltak be.

Ezek szerint lehetséges, hogy a készítmény vírustörzsek széles köre ellen nyújthat védelmet.

A tudóscsoport, amelynek tagja Dr. David Hoi, a New York-i Aaron Diamond AIDS-kutatóközpont és a tajvani Academia Sinica (a.m. Kínai Akedémia)genomika-centrumának nemzetközileg elismert szakembere, különböző H5N1 törzsek haemagglutinin(HA)-kódoló génjeit vizsgálta. A tövisforma glükoprotein a vírus felszínén található, és a fertőzés előjátékaképpen sejtreceptorokhoz kapcsolódik.

Ebből kiindulva tervezték meg a protein-expresszióra optimalizált „konszenzus-HA" gént, amely tartalmaz egy, az összes törzsben egyaránt meglévő DNS-szekvenciát, s amelyet egy cirkuláris DNS-plazmidba ültettek be. Utóbbit Eschericia coli rendszerben replikálva létrehozták a vakcina-jelöltet, amelyet intramuszkulárisan juttattak be – azzal az elektroporációs technikával, amelyet Dr. Ho és az amerikai Ichor Medical systems fejlesztett ki AIDS kezelésére, s amely átmenetileg, elektromos impulzusokkal fokozza a sejtmembránok permeabilitását.

A kutatók az amerikai Nemzeti Természettudományi Akadémia lapjában arról számoltak be, hogy az immunizált egerekben a vakcina olyan antitestek termelődését idézte elő, amelyek képesek voltak különböző – 1-es (: bizonyos ázsiai változatok), 2.1-es (indonéziai variáns), 2.2-es (európai, közel-keleti és afrikai típusok) és 2.3-as (a kínai leágazás altípusai) H5N1 törzsekből pszeudotipizált virionok semlegesítésére.

Az Academia Sinica szerint az immunizált majd nagy adag indonéziai törzshöz tartozó vírussal megfertőzött egerek túlélési aránya 80 százalék volt, amely másik három törzs esetében 100 százalékra emelkedett. A kontrollcsoport beoltatlan kísérleti állatainak 100 százaléka elpusztult.

A széles körű immunitás kialakítására képes vakcina fejlesztése azért is jelentős lépés, mert a jelenlegi termékek elterjedt, de specifikus törzseket vesznek célba, azokat, amelyekről a gyártók úgy gondolják, hogy a legvalószínűbb humán járványveszélyt forrásai. A GlaxoSmithKline prepandémikus vakcinája, a Prepandrix például a H5N1 vírus A/Vietnam/1194/2004-NIBRG törzsének egy antigénjét tartalmazza. Egyelőre azonban nem tudni bizonyosan, hogy ez és a többi pandémikus vakcinák milyen fokú védelmet nyújtanának, ha a járványt egy valamelyest eltérő törzs idézné elő.

A tajvani DNS-vakcina fejlesztését 2006 óta támogatja a tajpeji állami járványügyi hatóság, és a kormány alapkutatási intézménye, az Academia Sinica szerint „az ázsiai influenza elleni küzdelem gyors, megfizethető és könnyen módosítható eszköze". Jelenleg a szigetállam nonprofit biológiai fejlesztési központjában állítják elő, és úgy tervezik, hogy miután az év végén lezárulnak a biztonságosságával kapcsolat állatkísérletek, az amerikai IND-engedélyért is folyamodnak majd. [IND: Investigational New Drug: új vizsgálati gyógyszer].