Egyre többet költünk receptköteles gyógyszerekre | Weborvos

A paraszolvenciára költők aránya nem változott 2007-hez képest, az összeg átlagosan 600 FT-tal csökkent.

Míg idei összesített egészségügyi kiadásaink némileg csökkentek 2007-hez képest, a vényköteles készítmények tétele 15 százalékkal nőtt, vagyis egy háztartás havonta átlagosan 6 623 Ft-ot fordít receptköteles termékekre - derült ki a Szinapszis Kft. legfrissebb kutatásából.

A tavalyi év egyik, szakmai körökben nagy vihart kavart intézkedése a kormány generikus programja volt, amely a lakosság egészségügyi terheinek csökkentését, a gazdaságosabb gyógyszerfelírást irányozta elő. A reformok után egy évvel egy friss piackutatás eredményei arra engednek következtetni, hogy az elérni kívánt célok csak részben valósultak meg: habár az összesített egészségügyi kiadások némileg valóban csökkentek, a terhek mérséklődése nem a gazdaságos gyógyszerfelírásának köszönhető, receptköteles gyógyszerekre ugyanis még mindig sokat költ a lakosság.

A korábbi évekhez hasonlóan a háztartások továbbra is vényköteles és vény nélkül kapható gyógyszereket vásárolnak rendszeresen legnagyobb arányban. Ez előbbire 82, utóbbira pedig 68 százalékuk költ havonta kisebb-nagyobb összeget. A vitaminokra, táplálékkiegészítőkre költők aránya 57 százalék, míg egyéb gyógyhatású készítményekre 46 százalékuk áldoz a családi kasszából.

A Webbeteg megrendelésére készült felmérés szerint csaknem minden negyedik háztartásban költenek magánorvosi rendelésre és paraszolvenciára, míg a háztartások egytizedének egészségügyi kiadásaiban az alternatív gyógyászat (természetgyógyász, homeopata) is helyet kap.

Az egyes kiadási tételekre költők aránya különböző irányban és mértékben változott az előző évhez képest. Az egészségügyi költésekből legnagyobb arányt képviselő receptköteles gyógyszerek felírása minimálisan tér el a korábbi évektől, hiszen 2006-ban a háztartások 85, egy éve pedig 84 százalékának voltak ilyen jellegű kiadásai.

A további gyógyszer és nem gyógyszer típusú kiadások közül legnagyobb mértékben, mintegy 10 százalékkal az egyéb gyógyhatású készítmények kiadásai mérséklődtek, míg a vény nélkül kapható gyógyszerek esetén 8, vitaminok, táplálékkiegészítők esetében pedig 7 százalékos csökkenés figyelhető meg a tavalyi év adataihoz képest.

Az alternatív gyógyászat (+1 százalék), a magánorvosi rendelés (+5 százalék) illetve a gyógyászati segédeszközök (+6 százalék) tekintetében némi növekedés következett be. Érdekes tény azonban, hogy a paraszolvenciára költők aránya nem változott 2007-hez képest!

Kutatási eredményeink alapján a magyar háztartások összesített egészségügyi kiadásainak összege 2008-ban havonta átlagosan 12 ezer forint körül alakult, de a folyamatosan gyógyszert szedő, krónikus betegek körében ez a szám magasabb, havonta átlagosan 14 ezer forint.

Az egészségügyi kiadások szerkezetén túl arra is rákérdeztek, hogy átlagosan mennyit fordítanak egy hónapban a családok az egyes termékcsoportokra. A reprezentatív mintában az alábbi átlagos értékeket kaptuk eredményül.

Az egészségügyi kiadásaink csökkenése alapvetőn annak köszönhető, hogy – a vényköteles gyógyszerek kivételével – minden kiadási tételre átlagos összeg alapján kevesebbet költöttünk. Egyedül a legnagyobb (és talán legfontosabb) kiadási tétel, a receptre kapható gyógyszerekre fordított átlagos összegek nőttek: míg 2007-ben átlagosan 1200 forintos költségnövekedést könyvelhettünk el, addig 2008-ban 1600 forintra rúgott ez az összeg (ez mintegy 30 százalékos növekedés az előző évhez képest).

Egyéb kategóriákban párszáz forinttal csökkentek a kiadások, legnagyobb mértékben a paraszolvencia összegében, átlagosan 660 forinttal.

A vényköteles és OTC költéseket az IMS gyógyszerforgalmi adatokkal is validálták. Vényköteles gyógyszerekre 2008 szeptemberéig – a KSH által nyilvántartott 3.800.000 háztartással számolva – átlagosan havonta az IMS szerint 5861 Ft-ot költött egy háztartás (a teljes gyógyszerfogyasztásból leszámítva az OEP támogatási összegeket). OTC gyógyszerekre havonta csaknem 6 milliárd forintot költünk el, amely családonként 1788 forintot jelent. Tehát a receptre kapható gyógyszereknél 11, vény nélkül kaphatóak esetén pedig 7 százalékos az eltérés.

A vényköteles készítmények és az egyéb egészségügyi kiadási tételek egyidejű, de ellentétes irányú változása a fogyasztói kosár átrendeződését eredményezte. A fogyasztói kosárban bekövetkezett legjelentősebb változás, hogy a receptköteles készítmények átlagos aránya 15 százalékkal nőtt a 2007-ben mért arányhoz képest!

Az átlagnál jelentősen nagyobb a vényköteles gyógyszerek „fogyasztása" az idős, jellemzően alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasok, valamint a krónikus betegek körében, míg a vény nélkül kapható készítmények, vitaminok, táplálékkiegészítők legfőbb vásárlóerejét a fiatalabb (18 és 36 év közötti) korosztály jelenti.

Az alternatív gyógyászatra inkább az 50 év alattiak áldoznak, míg a magánorvosi rendelésekre – nem meglepő módon – főként a 36-45 év közötti, magasabb jövedelemmel rendelkező lakosok költenek.

Egészségügyi kiadásaink tehát valamelyest csökkentek 2008-ban, de mint látható, ez nem a receptköteles készítményekre fordított kiadások mérséklődésének köszönhető. Az azonban már most egyértelműen látszik, hogy a vényre kapható gyógyszerek nemcsak a lakossági, de az állami kasszában is jelentős terhet képviselnek: az OEP által 2007-ben gyógyszerekre kifizetett TB támogatások összesített összege közel 300 milliárd forint volt.

 
A kifizetett támogatás több mint egyharmada szív- és érrendszeri betegségek kezelésére szolgáló gyógyszereket támogatott – vagyis olyan termékeket, amelyek döntően a helytelen életmód következményeként kialakuló krónikus betegségek kezelését szolgálják! Éppen ezért az egészségügyi kiadások hosszú távú racionalizálásának talán hatékonyabb eszköze lehet a betegségek megelőzése, a lakosság egészségtudatosságának növelése, egy preventív szemlélet- és életmód „megtanítása" - sugallja a kutatás.