Fél év a vírus-specifikus oltásig

A jelenlegi gyártási eljárások nehézkesek és avultak, az új és hatékonyabb technológiáktól még évek választanak el bennünket.

Meglehetős pontossággal megállapítható, mikor fogta fel végérvényesen a gazdasági élet, hogy a sertésinfluenzának rá nézve is következményei lehetnek: április 27-én, hétfőn tőzsdenyitáskor elkezdtek emelkedni az oltóanyaggyártók részvényeinek árai – kicsikéi és nagyokéi egyaránt.

Ekkorra a sertésinfluenza, mely Mexikóban ütötte fel a fejét, már körülbelül ötven emberéletet követelt, és megjelent az Egyesült Államok néhány szomszédos városában is, valamint Kanadában, Európában és Dél-Amerikában, az Egészségügyi világszervezet pedig az akkori 3-as-ról 4-esre, majd 5-ösre emelte a járványügyi készültség szintjét, jelezvén ezzel, hogy a világjárvány valószínű (bár azt nem, hogy elkerülhetetlen).

A WHO főigazgatója, Margaret Chan a Pharma Marketletternek nyilatkozva közölte: a szezonális influenza oltóanyagát továbbra is gyártani kell, de újra és újra felül kell vizsgálni aszerint, hogyan változik a helyzet. Hozzátette: a szervezet a maga lehetőségeivel igyekszik majd megkönnyíteni az A/H1N1 vírus ellen hatásos oltóanyag kifejlesztését.

A nagy gyógyszeripari cégek közül az angliai központú GlaxoSmithKline papírjai 5,7 százalékot drágultak: a GSK gyártja a járvány esetére kifejlesztett Relenza-t (hatóanyaga a zanamivir), amely 2009 első negyedévében 325,6 millió dollárt hozott a cégnek. Jól kezdődött a nap az Ausztrál Biota, a Relenza kifejlesztője számára – a GSK tőlük vásárolta meg a liszenszet – részvényeinek árai meredeken felszöktek, 78,5 százalékkal 1,55 ausztrál dollárra. Ugyancsak erősödött (3,5 százaléknyit) a svájci gyógyszermulti, a Roche is, a Tamiflu (oseltamvir) gyártója is. E termék forgalma egyetlen év alatt 44 százalékkal nőtt, és csak az idei év első negyedévében 401 millió svájci frank értékben kelt el, miután Japán és az Egyesült Királyság is megduplázta pamdémiás készleteit.

Az influenza okozta ijedelem 7,9 százalékkal növelte a vakcinagyártó holland Crucell árfolyamát, 2,4-del a francia Sanofi-Aventisét, és 3,8-del az amerikai Gilead Sciences-ét – utóbbi fejlesztette ki a Tamiflut és kap jogdíjakat a gyártó Roche-tól. Az amerikai Novavax részvényei 100 százalékot drágultak. A folyamatot erősítette, hogy e vállalat rekombinációs technológiát alkalmaz, ami jelenleg az új vakcina előállításának leggyorsabb módja. Ugyanekkor 70 százalékkal ugrott meg a BioCryst paírjainak árfolyama is, holott a cég még nem forgalmazz, csak fejleszti influenzagyógyszerét, a peramivirt. A Quidel részvényesei – a influenza-diagnosztikumok előállítója – 5,1 százalékkal lettek gazdagabbak ezen a napon.

És csakugyan megfékezik a vírust?
Ugyanakkor, bár a madárinfluenza elleni küzdelemben bevetett Tamiflu és a Relenza jelentések szerint hatásosnak bizonyult az új törzs vírusmintái ellen, egyesek kétségbe vonják, vajon alkalmasak-e a sertésinfluenza megfékezésére.

Az új vírus [ismeretes módon] a humán influenzavírus H1N1 formája. Ennek mutációi évek óta cirkulálnak a humán népességben, és a jelenlegi szezonális influenza vakcinát is a H1N1 egyik altípusa ellen alakították ki. A vírus gyorsan terjed az emberi populációkban, emiatt az egészségügy tisztségviselői attól tartanak, olyan nagy kiterjedésű járványt (pandémiát) okozhat, amely a kutatók szerint már rég esedékes. A vizsgálatok azonban arra utalnak, hogy a jelenlegi szezonális influenza vakcina H1N1 komponense nem véd az új törzs ellen – igaz az oltása Reuters által idézett szakértők szerint járhat bizonyos előnyökkel. (A hírügynökség szerint ezt az álláspontot fogalmazta meg John McConnell, a Lancet Infectious Diseases főszerkesztője.) A szakértők egyetértenek abban, hogy a jelenlegi oltóanyag gyártási eljárások nehézkesek és avultak, viszont az új és hatékonyabb technológiáktól még évek választanak el bennünket.

Legalább húsz cég gyárt vakciákat, köztük a még nem említett Sanofi Pasteur (a Sanofi-Aventis filiája), az ausztrál CSL, a svájci Novartis, a Baxter, és az orrsprayt előállító amerikai MedImmune, amelyet az angol-svéd gyógyszernagyágyú, az AstraZeneca vásárolt fel.

„Nyilvánvaló, hogy ha ez a vírus pandémiát idéz elő, az első hullámra már az előtt sor kerül majd, hogy a vakcinát gyártani tudják" – mondta a Pharma Marketletternek Karl Nicholson, a leicesteri egyetem oltóanyag-szakértője egy, a Reutersnak adott telefoninterjúban. „Felismertük, hogy nem tudjuk időben előállítani, ezért a különböző populációkat kell felkészítenünk".
Nicholson a tudományos-ipari közvélekedést fogalmazta meg, ám ugyanakkor az is igaz, hogy miközben a jelenlegi oltások nem előzik meg a fertőzést, enyhíthetik a betegség lefolyását.

Különböző készültségi fokon
Mindenütt számolnak a vírus valószínű terjedésével, ezért a kormányok világszerte eljutottak a felkészültség különböző fokaira. A brit Financial Times által közölt adatok szerint a legfelkészültebbek az alábbiak (a százalékos ráta azt jelzi, hogy mostanra az illető országok a lakosság mekkora hányada számára gondoskodtak oltóanyag-készletekről): Franciaország 52%; Egyesült Királyság 50%; Japán 45%; Ausztrália 43 %; USA és Spanyolország 25%; Németország 18%; Kanada 17%; Olaszország 7%; Brazília 5%, Mexikó 1%.

Az ausztrál CLS cég álláspontja az előbbiekkel ellentétben az, hogy a jelenlegi készletek teljességgel hatástalanok a sertésinfluenzával szemben, ám állítja, hogy képes megfelelő termék előállítására éppen ez ellen a vírus ellen. Maga az Egészségügyi Világszervezet is úgy véli, hogy öt-hat hónapba telhet, míg a kereskedelemben is hozzáférhető lesz egy specifikus új vakcina.