Gondban vannak az Egis keleti partnerei

Az Egis célja, hogy a forgalom ne akadjon meg, és az elért piaci pozíció ne romoljon.

Pénteken az ukrán nemzeti bank lényegében elengedte a hrivnya árfolyamát és a deviza újabb mélypontra esett, hasonlóan az orosz rubelhez. Az ukrán nemzeti fizetőeszköznek az utóbbi hetekben bekövetkezett jelentős gyengülése nehéz helyzetbe hozta az ottani gyógyszer-nagykereskedőket, mivel ott be vannak fagyasztva a gyógyszerárak, így az importtermékek árának emelkedését nem tudják áthárítani a fogyasztókra. Mint Marosffy László, az Egis gazdasági vezérigazgató-helyettese elmondta, a társaság ukrán nagykereskedő partnerei azt kérték tőlük, illetve a többi szállítótól, hogy a veszteség egy részét vállalják magukra. Ez elől a kérés elől százszázalékosan nem lehet kitérni - fogalmazott Marosffy. Az Egis célja ugyanis, hogy a forgalom ne akadjon meg, és az elért piaci pozíció ne romoljon.

Ennél kisebb, de ugyancsak megoldandó feladatot jelent az orosz partnerek helyzete. Az ottani nagykereskedők finanszírozási költségeik jelentős emelkedését szeretnék megosztani a nekik beszállító gyógyszergyárakkal. (Az Egis ukrán exportja csak mintegy ötöde az oroszországi kivitelnek, mégis Ukrajna jelenti a nagyobb problémát.) Marosffy a Napi kérdésére nem kívánt összegszerűen nyilatkozni a két stratégiai exportpiacon felmerülő nehézségek pénzügyi hatásairól. Mint mondta, ezeken semmiképp sem tudnak többet veszíteni, mint amennyit a kedvező devizaárfolyam-változásokon a társaság az elmúlt évhez képest nyer (vagyis a legrosszabb esetben is produkálni tudja a tavalyi teljesítményét).

Kedvező lehet viszont a társaság számára egy, a napokban benyújtott törvénymódosítás.
Ez lehetővé tenné a gyógyszergyáraknak, hogy a gyógyszerár-támogatás utáni 12 százalékos OEP-befizetésükből visszakaphassanak bizonyos k+f (kutatás+fejlesztés) ráfordítások megvalósulása esetén. Az Egis üdvözölne egy ilyen változást, mert noha az nem kompenzálná az itthoni veszteségeket, legalább megpróbálná mérsékelni azokat.

A magyar kutatás-fejlesztés hatvan százaléka a gyógyszeriparban valósul meg, így különösen fontos lenne, hogy a külföldi tulajdonossal rendelkező gyógyszercégek ne vigyék el Magyarországról a kutatási tevékenységet. Marosffy szerint a magyar gyógyszergyárak az elmúlt években már minden lehetséges hozzájárulást megadtak a gyógyszerkassza hiányának csökkentéséhez, a generikus gyártókon az eddigieknél többet nem lehet spórolni, mert a kassza hiányának növekedését főleg az originális termékek okozzák.